Nyomokat hagytam a hóban,
nyomokat hagytam. Hol van?
Elmúlt mint az élet,
s lelkünk issza a létet.
Nyomokat hagytam a hóban,
elfújta a szél. Hol van?
Nyomtalanul eltűntek,
létezésükben megszűntek.
Nyomokat hagytam a földön,
eltűntek ők is rögtön.
Az idő rágja és eszi,
mindet magához veszi.
Nyomokat hagytam a létben,
testben és lélekben.
Nyomaim hangok az űrben,
rendet tesznek a zűrben.
Nyomokat hagytam a vízben,
felszínen és lenn a mélyben.
De csak a hullámokat látod,
s csak magadat vágyod.