Van egy kopott, százados szobor a hegyen,
Turult formáz, szárnya kiterjesztetten.
Karmában hősi szablya csillan,
Szemében őserő szikrája villan…
Titkát őrzi e szobor nem másnak,
Turulfia Párducos Árpádnak,
Századok múltak el a Hágó óta
És ő még mindig ránk vigyázna…
Hisz ő maga a remény,
Nekünk, magyaroknak!
S bátorsága az erény
Segítni népét Árpádnak.
Magyarok istene, bősz Hadak Ura,
Adja meg, mit kérünk!
Csak egyszer jöjjön még madara,
Vezetni a népünk!
Egyszer legyen még, egy viharos éjjelen,
Hogy a szobor szeme, fenn a hegyen,
Élővé válik, mint a turul maga,
S eljön közénk, vezet diadalra!
Mint régen, emberöltőkig,
Mikor őseinket segítette híven:
Kezdettől halálig
Itt van, volt, lesz a szívünkben.
Várja, hogy újra hívjuk,
S mi majd megháláljuk,
Késő utódok, amit tett,
Hogy új hazába vezetett!
Hogy győzelemre segített,
Annyi csatán át, mikor kellett.
Ott volt a szükségben,
Ott volt a bőségben.
Hát tárd ki még egyszer hatalmas szárnyad
És mutasd meg, mit tud a totemállat!
Ne is egyszer!
Ha hívunk jöjj el!
6 hozzászólás
Kedves Mira!
Nagyon szép vers…és hidd el nem kell hungaristának lenned, hogy ilyen verset tudj írni!!!!!! 🙂
Bizonyára jártas vagy a történelemben, és nagyon tetszett, hogy felhasználtad…
A második verszak kissé megbontotta a vers szerkezetét… a rímképlet…(de így is jó!)
Én nem használnám a “vén lény” összetételt… valahogy nagyon idegen.
A “csöndben” nem igazán erőteljes szó…mondjuk én így írnám, hogy:
“A kezdettől a halálig Itt fészkelt a szíven…”
itt-ott még másként írtam volna..de az csupán – ; , ‘probléma’.
nah persze nem kell megfoagdni…ez az én (szerény) véleményem…
de gratulálok hozzá!
Csók! 🙂 Tudod, hogy örömmel fogadom a kritikát!
Bizony a második versszak rímképlete elég zavaró! De különben nekem is nagyon tetszik a vers. Az utolsó versszak pedig főleg!
Az utóirattal viszont nem értek egyet! Szerintem nem kellett volna kiírnod. Ha valaki beléd köt, vagy hungaristának nevez, mert a turulról írtál verset, akkor az elmehet a búsba. Nehogy már szabadkozni kelljen emiatt! 🙂
Szóval gratula, és sok sikert!
Jaj, köszönöm!!!!!
Kijavítottam, remélem jobb lett! 🙂
Üdv Mira!
A versed még himnusznak is megfelelne. Tényleg, mikor olvasod azt érezheted, hogy a benne rejlő szikra lánggá gyúl a lelkedben. Már csak a módosított változatát olvastam a versednek, az utóíratott nem, de az lenne a normális, hogy nem kell magyarázkodnod, hogy milyen csoporthoz tartozol, milyenhez nem. Manapság mindenkire, akinek nem tetszik a véleménye, vagy akár csak említeni meri a nemzeti múltunkat, azt mondják, hogy hungarista, szélsőséges, ettől egy lépés az, hogy veszélyes elem, osztályidegen. Nah, mindegy, szóval király a versed és minden jót!
Üdvözlettel: Flexious Kay