Ólomlelkű hintaszék

Kattog a kanna hűlt helye a nyárnak.
Vádaskodó felhők kertkapuba várnak.
Szemlélik fiatalság múló csipkéit,
vígasztalják megbocsátás reményit.

Zsalugáteres ablakok a rétnek nyílnak,
ólomlelkű katonák a hazának írnak.
Ráncos szemek a napsugárnak izzanak,
kukoricát morzsoló őszre virítanak.

Hintaszéken át nevet még a tavasz,
ereiben vén kezekkel idézi azt.
Csipkék foszlanak hamuízű nyárnak,
a fellegekben tüllökben hazavágynak.