Szikrázik a napfény kihűlt lelkeken,
suhancos muzsika régi tereken.
Égető mosolyokban szilánkok járnak,
bakancsot festő rétek fáznak.
A dombra érve megnyugszik a város,
dallamra érkező fájdalmasan álmos.
Évek jönnek, s sétálnak messzire
boldog pillantások színezik át álmaink.
Narancs, lila rózsaszín szárnyaink.
Megszámlálhatatlan percek fakulnak,
tavaszt őszbe veled együtt sodornak.
9 hozzászólás
Szia Alkonyi!
Megint hoztad azokat a különös hangulatokat!
"boldog pillantások színezik át álmaink."
Az álmok,színezetten,sokat ígérnek.
Reggel még frissek az elképzelések
de a nap folyamán fakulnak a színek!
…és :"tavaszt őszbe veled együtt sodornak."
Nagyon jól átlátod ezen hangulataim 😊
A boldogság, s a bánat egy cérnaszálon lebeg.
S egyik pillanatról a másikra gyorsan felébredhetünk.
Örvendtem jöttödnek 😊
Szép estét kívánok!
Szeretettel: Alkonyi
"A dombra érve megnyugszik a város,
dallamra érkező fájdalmasan álmos"''
Nagyon szépen fejezi ki,nem csak az
egyéni óhajokat,hanem mindenkiét!
Szeretettel gratulálok:sailor
Szép estét!
"A dombra érve megnyugszik a város,
dallamra érkező fájdalmasan álmos"''
Nagyon szépen fejezi ki,nem csak az
egyéni óhajokat,hanem mindenkiét!
Szeretettel gratulálok:sailor
Szép estét!
"A boldogság, s a bánat egy cérnaszálon lebeg.
…csoda jó!
Szép estét:sailor
Szia!
Nagyon szép vers.
Nagyon tetszett.
Gratulálok:
Zsuzsa
"A dombra érve megnyugszik a város,
dallamra érkező fájdalmasan álmos"''
Kedves Zsuzsa😊
Köszönöm a kiemelésed, s hogy jöttél.
Szeretettel: Alkonyi
Szia Alkonyi! Igen, ez szerelem! Egy nap, és ha csak egy is, mit számít az? -én
Ha választani kellene, ne legyen szerelem, ha tudod
milyen de el kell veszítened, akkor inkább ne tudd meg
milyen az..