Írnék. Valami világrengetőt.
Akkor fenn maradna nevem
az utókorra.
Mi a kórság van velem,
mely arra késztet,
hogy maradandót
alkossak az eljövendő nemzedéknek?
Hiszen már van két csodás ékkövem.
Zafír és Smaragd.
Tollamból meg kifogyott a tinta,
klaviatúrámról lekopott a festék,
így tapogatózom a vakvilágban.
Nincs olyan téma, melyről már
ne alkottak volna
remekművet költőóriások
a magyar irodalomban.
Csak csapongok gondolataimmal.
Hazát lehet e szeretni annál jobban
mint, ahogyan Radnóti?
„Nem tudhatom”- nem is tudom
megfogalmazni magasztosabban ezt az érzést.
Vajon ki képes arra, hogy túlszárnyalja
Petőfi szellemiségét, ahogyan
küzd a szabadságért,
harcra buzdítja a népét;
„Még kér a nép”
amikor a nép nem is kér?
Tud e valaki kedvesebben írni
gyermekéről, gyermekének,
mint ahogyan Szabó Lőrinc írt?
Gyötör a kín.
Már nem leszek halhatatlan.
Nem növi ki óriássá magát„művészetem”
hiszen szerelmet sem vallhatok
József Attilánál szebben.
Maradok, aki voltam,
leszek azzá, ami vagyok.
Lélekben rakoncátlan csitri
csapongó gondolatokkal,
Kafkás álmai között
röghöz kötötten szabad.
14 hozzászólás
´röghöz kötötten szabad´!
…nagyon jó gondolatok!
Minden század,a maga képét festi le!
Minden idöszak mással ´küzd´
…mint 10 20 50 100 évvel ezelött!
Folytatni kell,megfelelni a mai problémákra…
eröt adni…célt mutatni…ma…is
…szebben,nem is lehetne sok dolgot leírni,mint
ahogy a fentiekben látszik!
Örök értékek ezek!
Igazán jól látod!
…és ma?
Mit tudnánk hozzáadni!?
Nem kell semmit hozzáadni…
a lehetöség határtalan…saját korszakunkban,
életünkben megtalálni a feleletet a miértekre
életcélt ültetni a mindennapokba…
és olyan eszközzel…a müvészet erejével
Gratulálok:sailor
Kedves Noémi!
Misinél jobban én sem tudnám megfogalmazni, de ugyanezt gondolom amit itt neked leírt.
Tehát írj csak tovább! Míg van miről!
szeretettel-panka
Kedves Noémi
A kortár irodalom jelentősége az, hogy mi másképp élünk gondolkodunk, mint a nagy elődeink. A kortásrt költészt amatőr is , a ma emberének a szemszögéből alkot. Mindig lesz új a nap alatt még ha a téma ugyanaz is marad.
Szeretettel. Ági
Kedves Noémi!
Az is a lényeg, maradj meg annak, aki vagy. Add újra és újra önmagad, és biztosan lesz olyan, ami fennmarad a utókornak… Nem lehet minden vers "nagy vers", de hogy akad közötte olyan is, az biztos.
Szeretettel!
Ida
Kedves Noémi!
…röghöz kötötten szabadon" szerintem ez a lényeg. Ne akarj senkihez hasonlatos lenni, légy önmagad!
Szeretettel olvastalak: Ica
( Írd ki, ami kikívánkozik! )
Kedves sailor, Panka, Égnes, Ida, Ica!
Nagyon köszönöm a biztatást.
Noémi
Kedves sailor, Panka, Ágnes, Ida, Ica!
Köszönöm a biztatást!
Noémi
Ne is akarj soha senkihez hasonlítani kedves Noémi !
Ez a versed is kitűnő, igazi Noémis
Nagyon tetszett !
szeretettel: Zsu
Kedves Noémi!
Mondhatom: nagyon jól érzékeled talán mások gondolatait is szépen alkotott versedben. Biztosan sokunknak eszébe jutnak ezek a gondolatok. De ne beszéljek mások nevében, az enyémben biztosan.
De akkor is az a jó, ha mindnyájan kifejezzük és írásainkban ki is fejezzük a gondolatainkat, hiszen mi, mégis a híres elődeink követői vagyunk, ezért kötelességünk leírni mi történik a jelenlegi időben, hiszen utódaink majd merítenek abból, s így tájékozódhatnak érzéseinkről, életünkről…
Örömmel olvastam versedet
szeretettel: Kata
Ne szebben írd meg! Írd meg máshogy! Írd ahogy te érzed! Saját gondolatainkat tudjuk legjobban átadni! Még lehetünk halhatatlanok! Ez majd később játszák le nekünk!
Nem tudhatod!
Kedves Zsu, Kata, Kazu Shijin!
Köszönöm az olvasást és a hozzászólást.
Jól esett.
Noémi
Remekül fogalmaztad meg a dilemmát, ami sokunkat foglalkoztat Kedves Noémi…
Köszönöm kedvességed Steph McCrieff.