Viseltem régen létem foltjait,
de mára mintha egy sem volna itt…
Ahogy az esőcsepp elpárolog,
eltűnik a múltból egy pár dolog…
Mint sivatagban a vándor bízik,
hogy eljut majd az éltető vízig,
úgy rimánkodtam, segítsen, ha van;
s elkezdtem keresni szorgalmasan.
Mert talál az, aki híven keres,
és jutalma nagy lesz, hetvenszeres,
mert sokkal-sokkal nagyobb kincsre lel:
végre tisztán lát, lehull a lepel…
Ahogy megszülettem, azóta hív,
mikor gyermek voltam, apró, naiv;
és felnőve gyermekévé lettem,
s örök gyermek vagyok a jelenben…
10 hozzászólás
Szia Klári! Nem jut be Isten országába, aki nem tudja gyermekként fogadni….valahogy így szól…de nem tudom pontosan idézni. Örök gyermek versed számomra arról szól, hogy az Ország nem valahol a felhők fölött van, tőlünk elérhetetlen távolságban, hanem itt, a jelenben létezik, csak rá kell találni, úgy, ahogy Te! A Titokzatos Birtok titka. Üdvözlettel: én
Szia Bödön!
Rátapintottál a lényegre, mint mindig 🙂 Köszönöm a szavaidat!
Üdv: Klári
Kedves Klári!
Egy újabb gyöngyszem tőled. Amíg olvastam, gyermeki mosolyt éreztem az arcomon.
Gyönyörűséges!
Szeretettel
Ida
Nagyon szépen köszönöm, kedves Ida az idődet, a véleményedet és a csillagokat 🙂
Szeretettel: Klári
Szia Klári! 🙂
Csak azt tudom erősíteni, hogy jó itt. Miért is? Azért, mert nálad a költészet úgy ölel át, hogy közben elfelejtem az összes gondom. Menedék számomra minden versed, mert olyan összhangzat van bennük, ami nyugalmat áraszt még akkor is, ha szomorkásak a sorok.
Otthon érzem magam a gondolataidban. Nem csak azért, mert kerestem, még csak azért sem, mert találtam is.
A verseid megszólítanak, én pedig örömmel veszem ezeket a találkozásokat.
Itt is köszönöm a maradandó élményt. 🙂
Szeretettel: Kankalin
Kedves Kankalin!
Nagyon megtisztelsz a szavaiddal (itt is). Számomra csodálatosak a visszajelzéseid, és abban erősítenek, hogy érdemes írnom. Köszönöm szépen! 🙂
Szeretettel: Klári
Kedves Klára!
Bámulatos sorok, a Jóisten fizesse meg.
Azt kívánom, hogy mindannyian legyünk örök gyermekek a jelenben.
Szeretettel: Szabolcs
Köszönöm, kedves Szabolcs! 🙂
Szia Klári! 🙂
Elhatároztam, hogy írok azokhoz – akár ismételve is önmagam -, akik hatással voltak rám itteni jelenlétükkel, verseikkel.
Te is közéjük tartozol, hát nem leszek rest. Kiemelem ezt a versed a többi közül, mert elgondolkodtatott a csöndes tökéletesség miatt.
Jól tudom, szerényebb vagy annál, hogy ezt szó nélkül elfogadd.
Csodás az életszemléleted és a költészeted, e kettő ötvözése megérint alkotásaidban.
Köszönettel tartozom azért, hogy megismerhetem lelked fodrait és a mindig tartalmas üzeneteket. 🙂
Köszönöm, hogy olvashatlak.
Olyan biztonságban érzem magam nálad, mint Ábrahám ölében. 🙂
Remélem, vannak újabb költeményeid is, amiket csak idő hiánya miatt rejtegetsz. 🙂
Szeretettel: Kankalin
Kedves Kankalin!
Csak azt írom meg, ami megfogalmazódik bennem és biztos vagyok, hogy fentről kapom az ihletet, a szavakat. 🙂 Köszönöm, hogy ismét megtiszteltél a figyelmeddel! 🙂
Szeretettel: Klári