Amikor a fény felfedi a tájat,
Szomorúan nézem a gesztenyefákat,
És miközben, virágba borultak,
Behódoltam, az örök mélabúnak,
Mert miközben odakünn a természet ébred,
A szívemben tél marad, míg haza nem térek.
Bennem majd akkor nyílik a kikelet,
Mikor megláthatom újra két szemedet.
Ám ha most rád nézek csak lidérc… Délibáb vagy,
S mikor feleszmélek, csak nézem én a fákat,
Hallgatom a dalát, egy szép kismadárnak,
De az ő dala is csupa, csupa, bánat.
Átröppent a párja egy másik faágra,
S azért bánatos, mert most nem találja,
De mikor a párja meghallotta dalát,
Szelek szárnyán szállva szállt vissza az ágra.
Pont, ahogy a kismadár meglelte a párját,
Egy nagy véletlen során, bukkantam én terád.
Akkor még nem tudtam, hogy ezen a világon,
Örökkön örökké te leszel a párom.
Azt gondoltam, hogy játék lesz az élet,
S ajándékba kaptalak téged,
De mikor a szívem nagyokat kalapált,
Éreztem, nélküled már semmi a világ.
Amióta ismerlek, az életem álma,
Hogy ne kerüljön több könnycsepp,
A szempilládra. Leszek a csillag,
Kinek beborít majd fénye, akkor is, ha megszűnik,
A földi léte. Ám ha most, a kétségeimből valóság válna,
Biztos véget érne testem, pályafutása,
De a lelkem, akkor is tovább szállna,
Éjjel nappal óvna, és vigyázna.
5 hozzászólás
Ez aztán a szép szerelmi vallomás! Tetszett!
Barátsággal Panka!
Kedves Panka!
Örülök, hogy tetszett a versem, és valóban vallomásnak szántam.A véleményedet köszönöm, nagyon jól esett.
Maradok tisztelettel: Apamaci
Az „én” szó hétszer szerepel a munkádban. Mind a hét elhagyható, mert feleslegesek. Nélkülük is egyértelmű a mondanivaló. Azon kívül, elhagyható még néhány töltelékszó: „ő”, „ők”, „te”. Sokkal jobb lesz a ritmusa, tartalmasabb izmosabb lesz az egész.
Ne változtassál rajta, mert ez a Te versed, de talán elgondolkodni érdemes rajta.
Üdv. a.
Kedves Antonius!
Köszönöm, hogy figyelemmel kíséred a munkámat, és sok jó tanáccsal segíted elő a fejlődésemet. Remélem, a jövőben is számíthatok rád.
Maradok tisztelettel: Apamaci
Kedves Apamaci!
Versedet a "Véletlenül" dobta elém, de nagyon jól tette, mert:
Gyönyörű szerelmi vallomás, örülhet, akinek ilyen szép verset alkottak. Már a külalak, ránézve is, súlyos, a mély gondolatoktól. Mondhatom, ritkán lehet ilyen verset olvasni – legalább is itt, a Napvilágnál.
Szeretettel gratulálok: Kata