Orrvérzésig!
Megeredt az orrom vére.
Milyen furcsa piros.
Mikor áll el végre?
Miért folyik pont most?
Megannyi gondolat
Múltból feltörő
Miért foglalkoztat?
Magyar a törökverő.
Mennyi vérünk hullott?
Most hírnevünk fekete.
Mindez min múlott?
Megtört népünket vezette
Megannyi pénzhajhász
Maroknyi erőnket elvette,
Meghallgattatik a fohász?
Mi magyarok megérdemeljük!
Megküzdöttünk oly sokszor,
Még hányszor térdeljünk?
Megnyugszotok majd akkor?
Mert Amerika… az ám a jó hely,
Megtehetsz ott bármit,
Megbűnhődni tetteidért? Röhej!
Megvehetsz ott bárkit.
Majd mi megfizetünk
Már –már triplán rójuk le
Mindent mit el sem követtünk
Mondhatnák: boruljunk le, de
Mikor jöhet el a MI időnk?
Magyarország dicső fénye.
Menthetetlen a jövőnk!!??
Meg lett az eredménye,
Milliónyi hazugságnak
Menni kell innen messze
Megbecsülést a Magyarságnak!!!
Mondani könnyű persze.
Megelégelte a nép
Méltósággal kérem!
Megváltható ekképp?
Mókus keréken
Menjen, ki nem vezekelhet
Mindent mit valaha kívántunk
Magunknak, a miénk lehet
Miért olyan nehéz ezt kivívni?
Mi vagyunk szerencsétlenek?
Másoknak sikerült felvirágozni
Miért, nekünk miért NEM lehet?
Most már én is máshol élek,
Messzeségben, távol a hazám,
Mindig otthon vagyok lélekben
Megölelném már jó anyám!
Megfeneklettem én is
Már nem vérzik orrom sem talán
Megfáradt szívem
Majd egyszer hazatalálván.
Mikor virágzik minden
Megnyertük a csatát s
Midőn a magyar világszinten
Megszerettette, elismertette magát.
5 hozzászólás
Szia!Először is gratulálni szeretnék a versedhez, nem csak formailag, tartalmilag is kitűnő.Azthiszem olyan dolgot feszegetsz, ami minden Magyart bánt.Kicsúsznak hazánkból azok az emberek, akiket itt nem hagytak érvényesülni.Magyar arat más nemzetnek babért, A HAZÁJA miatt.Hisz itt nem mutathatta, meg tudományát, és mi kis emberek isszuk a levét annak, hogy inmáron, külföldön élő honfitársunk, épp életmentő találmányát, drágán szerezzük be itthon.Igen mi magyarok, térdeltünk már eleget!
Nem semmi a versed!Nagyon tetszett!
Tisztelettel:Nagy Krisztina
Szia Kriszti
Köszönöm szépen a véleményed! Én is így látom, bár már hazatértem, de nem igen hiszem, h jól döntöttem.. 😐 s ez fáj! Szörnyű érzés.. h ki vagyunk szolgáltatva s “mennünk kell”, mert itt nem tudunk élni! Remélem, h lesz ez ennél jobb is s nem így se..
Köszönöm, h olvastál.
Üdv.
Szia Bililiafesz!
Mi is átéltünk hasonlót, még a mai napig is külön élünk mert itthon nincs olyan munka, amelyet megfizetnének és ne talán abból még meg is lehetne élni.Szóval idegenben kell megalkuvónak lenni. A haragot jól megtudtad fogalmazni.Olvastam h te is pécsi vagy. üdv:manna
Szia Manna
Igen, közben már én újra hazajöttem, de mennék el megint. Itt katasztrófa a helyzet.
Amúgy igen Pécsen élek, születtem..
Jah és köszi , h olvastál-