Ősz

A nap még átsütött a lombokon
És alig-alig hullott le egy-egy levél
De távolabb az egri dombokon
Néha már táncba kezdett az őszi szél

Éreztem bús ünnep ez a pár hét,
A nyár keserves, részeg ünnepe
Mert rá fakul a zöld lombokra ismét
Az ősz komor, fanyar lehelete.

Az elmúlás jutott erről eszembe,
Hogy minden évben meghal a világ
A zöld lombok lehullanak a földre
És elhervad majd minden szép virág

Így hervadunk el mindannyian egyszer
De ősz és tél után mi várjuk a tavaszt
Ha újjá születni nem is tud az ember
Gyermekei léte ad reményt s vigaszt.