Az ősz az egyik kedvenc évszakom,
nem perzsel már a nyár, s a homlokom
hűvös szellők érintik jólesőn,
nem feltűnő a könny csöndes esőn.
Lehullt levél holt reményre utal,
a mélabú ma mindent elural,
az égi rend enyészetébe old,
napfény helyett pislog az éji hold.
Az ősz az egyik kedvenc évszakom,
felhők, mint fenn, árnyalják homlokom,
a sors játszik velem, bohó kobold.
Fájó jelen, – elmúlik, mint mi volt.
4 hozzászólás
Kedves Wryan!
Az ősz az elmúlás hónapja számomra, ahogy a versedből is kiolvasható neked is hasonló meglátásaid vannak. Persze az árnyoldalak mellett van szépsége is, viszont a szomorkás hangulat nagyon jellemző. Egy-egy mondatod kifejezetten jó képeket takar, a cím szerintem lehetne egy kicsit frappánsabb, ha elfogadod az enyhe "kritikát". Üdv. Szilvi
Gyönyörűen "festetted" le az ősz érkezését és a benne rejlő érzésket !
Gratulálok !
szeretettel: Zsu
Kedves Wryan!
Nagyon jól sikerült átadnod az ösz ´hangulatát´!
"nem feltünö a könny csöndes esön"…különösen tetszett!
Üdv:sailor
Kedves Mária!
Örülök, hogy olvashatom versedet.Hiányoztál! Kicsit előre hoztad az ősz hangulatát, de nem bánom mert nekem is a legkedvesebb évszakom." A középső versszakban "az égi rend", – különösen tetszik ez a megfogalmazás.A vers szépen építkező, lényegre törő, saját érzéseidet tükröző,de mégis engeded, hogy elmélkedjen az olvasó a saját őszi érzései szerint.Velem is ez történt, az én őszöm is megjelent előttem olvasás közben. Ma az időjárás is próbált ráhangolni bennünket az ősz érkezésére, hiszen egész nap könnyezett az ég.
Gratulálok!
szeretettel üdv:Vali