Tán érzed, mások az illatok?
Őrült játékot játszik a szél.
Lassacskán pulcsit kell hordanod,
a fákon azért még a levél
próbál az ágon fent maradni,
hátha idén sikerül neki!?
Élni akar, nem lehullani…
Kérlek, ne mondd; Kár küzdeni!
Tudod?
Minden verseddel kavicsot dobsz a tóba.
És miként tova gyűrűző hullámok,
Jönnek sorra a gondolatok versed elolvasóba'.
Gyors egymásutánba gyűrűznek a sorok, meg gondolatok.
És én tudom, Téged minden kavics szeret.
Egyet azért megtarthatnál magadnak.
F.
Valóban mások az illatok, és sok minden benne van a levegőben, amit érzünk, megélünk minden ősszel. Az élni akarás viszont kódolva van bennünk, és a természetben egyaránt. Remek ez a kis versed is. Sokatmondó.
Szia Gyömbér! 🙂
Jó ez az üzenet. Engem is megtalált, ráadásul épp jókor. Az első kérdésed valószínűleg költőinek szántad, viszont olyan döbbenetes ereje van, hogy azonnal megtorpamtam. Bár nem nyíltan kérdezted, mégis nyíltan válaszolok rá: azok az illatok bizony mások, ősszel dohosak. Ettől még lehetnek vérpezsdítőek, de nálam nem.
Nagyon jól építetted fel ezt a néhány sort. Olyan, mint egy őszi hullámvasút. A gondolatok hol föl, hol pedig lefelé rántanak, a végén pedig ott a remény.
… és valóban sok mindenre igaz, ebben támogatlak. Abban is, hogy mindig eltalálod a tartalom és a forma összhangját, ettől szólnak nagyot a verseid. Ez is. 🙂
Szeretettel: Kankalin
Kedves Gyömbér!
Remek vers, elgondolkodtató.
Talán, mi is csak egy kis levél vagyunk az élet fáján, mennyi, de mennyi őszt kell átélnünk.
Igazán tetszett.
Üdv: harcsa
13 hozzászólás
Valóban mások az illatok… Elmúlóak..
Gratulálok, Judit
Kedves Judit!
Érdekes dolog ez az illatokkal. Elmúlnak ugyan, de vannak olyan illatok, amelyekre életünk végéig emlékezünk.
Köszönöm, hogy olvastad! 🙂
Üdvözlettel: Gyömbér
Sajnos, egyre hűvösebb van…főképp reggelenként. Szeretettel olvastalak. 🙂 Éva
Kedves Éva!
Köszönöm, hogy erre jártál!
Üdv: Gyömbér
Mások az illatok, de van ami örök marad.
Tetszett a versed, érdekes és különleges a hangulata 🙂
Szeretettel olvastalak: Zsu
Nagyon mély értelmü írásodra
gratulálok!
Szeretettel:sailor
Kedves Gyömbér!
Ha az a kis levél így küzd, nekünk is kellene.
Szeretettel gratulálok: Ica
Nem mondom, hogy kár küzdeni, de sajnos nem a levéltől függ, hogy fent marad-e a fán… Jó kis vers!
Üdvözlettel: Fredrick
Tudod?
Minden verseddel kavicsot dobsz a tóba.
És miként tova gyűrűző hullámok,
Jönnek sorra a gondolatok versed elolvasóba'.
Gyors egymásutánba gyűrűznek a sorok, meg gondolatok.
És én tudom, Téged minden kavics szeret.
Egyet azért megtarthatnál magadnak.
F.
Valóban mások az illatok, és sok minden benne van a levegőben, amit érzünk, megélünk minden ősszel. Az élni akarás viszont kódolva van bennünk, és a természetben egyaránt. Remek ez a kis versed is. Sokatmondó.
Szeretettel!
Ida
Szia Gyömbér! 🙂
Jó ez az üzenet. Engem is megtalált, ráadásul épp jókor. Az első kérdésed valószínűleg költőinek szántad, viszont olyan döbbenetes ereje van, hogy azonnal megtorpamtam. Bár nem nyíltan kérdezted, mégis nyíltan válaszolok rá: azok az illatok bizony mások, ősszel dohosak. Ettől még lehetnek vérpezsdítőek, de nálam nem.
Nagyon jól építetted fel ezt a néhány sort. Olyan, mint egy őszi hullámvasút. A gondolatok hol föl, hol pedig lefelé rántanak, a végén pedig ott a remény.
… és valóban sok mindenre igaz, ebben támogatlak. Abban is, hogy mindig eltalálod a tartalom és a forma összhangját, ettől szólnak nagyot a verseid. Ez is. 🙂
Szeretettel: Kankalin
Kedves Gyömbér!
Remek vers, elgondolkodtató.
Talán, mi is csak egy kis levél vagyunk az élet fáján, mennyi, de mennyi őszt kell átélnünk.
Igazán tetszett.
Üdv: harcsa
Kedves Mindenki!
Köszönöm szépen, hogy olvastátok!
Üdvözlettel: Gyömbér