Te vagy a Nap
Melengeted a Földet
Te vagy a lágy eső
A sivatag szomját oltod
Te vagy a Hold
Fényed árasztod a sötét éjszakában Állat vagy
Amikor ölelsz engem.
Nem rég találtam rá erre az oldalra, és Virág, a te műveidet ámulattal olvasom úujra és újra…. csodálatos! Soha ne hagyd abba az írást, neked adatott egy olyan képesség, amivel a szavakat érzelmekké formálhatod. Köszönöm, és allig várom új műveidet….
7 hozzászólás
Remek! Minden tiszteletem a tied! Köszönöm, hogy olvashattam.
Tamás
Köszönöm, Tamás. Féltem ezt a verset feltenni, és nagyon örülök, hogy tetszett. 🙂
Hát erre én se nagyon tudok mást mondani minthogy remek…:)
Nem rég találtam rá erre az oldalra, és Virág, a te műveidet ámulattal olvasom úujra és újra…. csodálatos! Soha ne hagyd abba az írást, neked adatott egy olyan képesség, amivel a szavakat érzelmekké formálhatod. Köszönöm, és allig várom új műveidet….
Kemény volt az utolsó két sor, minden “addigi” szépet félresöpört, és “átvette az uralmat”. Hihetetlen hatása volt, jó volt olvasni,köszi!
Valaki, Te ezt tényleg így gondolod? Vagy így érzed? Én olyan középszerűnek tartom az írásaimat, úgyhogy boldoggá tettél, komolyan!!! Köszönöm!
Hayal, nagyon köszönöm, jólesik, hogy tetszett. 🙂