Csalódás
Könnyeket csalnak
félelmem bűnös vétkén
hagyott gáncs maszkok.
Hagyaték
Elmúlás jussán
poros csipke csillagok,
süket sötétség.
Barátság
Nem kér, nem vesz el
a lelkemben vesztegel
ő itt, én nála.
Tandem
Magával sodor.
Egyszerre te is, én is.
Nincs keresztkérdés.
Napnyugta
Alkony árnyában
a tündöklő horizont
titkokat temet.
10 hozzászólás
Nagyon szépek és igazak a haiku, nekem az utolsó tetszett a legjobban.
Szeretettel olvastalak: Zsu
Köszönöm Zsu , hogy itt jártál.
Szeretettel. Ági
az utolsó fogott meg a legjobban, szeretettel
Örültem Andy, hogy olvastad..Ági
Ági, nagyon beleszerettél ebbe a műfajba, ha jól látom.:)
A Napnyugta nagyon találó, szép, a Barátság is megfogott, no és a Hagyaték megrendítő és csodálatos egyben. Az is nagyon tetszik, hogy címet is adsz nekik. Gratulálok szeretettel!
Ida
Kedves Ida!
Sok haikut olvastam Zalán Tibortól, aki sok és jó haikut írt. Már olvasás közben megszerettem, de írni az sokkal jobb.Igen a cím is segít az értelmezésben.
Örömmel láttalak.
Szeretettel.Ági
Kedves Ági!
Egyezek Idával…nagyon beleszerettél
ebbe a müfajba!
Mindegyik nagyon szép…mégis
a legigazabb a ´Barátság´!
Szeretettel:sailor
Kedves Sailor!
Márai Sándor írta a barátságról, hogy az a legőszintébb emberi kapcsolat, mert nem vár el a másiktól semmit, csak a barátságot.Nekem is ez a kedvencem.
Örültem a soraidnak.Szeretettel. Ági
Szeretem a HAIKUKAT!
🙂
Örülök neki.
Ági