Itthon vagyok. Kulcs a sapka mellett. Cipőket a sarokba. Orral befelé. De kinek a cipője ez? Cipő. Chaussure. Shoe. Cipő. Szeretem ezt a fotelt. Ajándékba kaptuk a… a… hát, régen. Tele a hűtő. Még egy tejföl. Basszus miért nem írtam listát? Holnap tejfölös tészta lesz. Tejfölös tészta. Fel kell írnom. Papír, toll, tejfölös tészta. Hol a távirányító? Hogy kell ezt bekapcsolni? Piros gomb. Piros. Rouge. Red. Piros. Mit is akartam? Ja, telefonálni. De kinek? Felhívom a húgomat… a húgomat… Esz… Erzsébet. Erzsi. A hugi. Bihari Józsefné Szép Erzsébet, született 1963 július 4, Sopron, anyja neve Ráczkevei Júlia. Átöltözöm. Kiürítem a zsebem. Zsebkendő, telefon, toll, papír. Jé, ez egy bevásárló lista. Liszt, cukor, tej, élesztő, másik oldalon tejfölös tészta. Kiteszem az előszobába, a sapkám tetejére, nehogy elfelejtsem. Halló? Hogy kicsoda? Téves hívás lesz. Nem én nem ismerek Erzsit. Viszhall. Cipő a sarokban. Chaussure, shoe, cipő. A doktor úr szerint ez segít. Ettől majd javul az állapotom. Ettől majd nehezebben fejeltek. Oublier. To forget. Felejt. Na, itt a lista is, veszem a cipőmet. Indulás a boltba. Kell még valami? Ja, igen! Tejföl a tejfölös tésztához.
2 hozzászólás
Örülök, hogy a versek kategóriában is találtam tőled írást. Bár nekem ez a forma nem tűnik versnek, de ennek nyilván a generációs különbség, vagy a nemtudás az oka. Mindentől függetlenül nyitottan és tetszéssel olvastam.
Szeretettel: Rita 🙂
Köszönöm szépen! Ez valahol inkább egy monológ, mint vers, nem igazán tudom, hogy jó helyre soroltam-e, de örülök, hogy pozitív a lecsapódása 🙂