ölelik,
álmaimat az életképek
megölik.
A lét világa éberen csak
álmosít,
a világ léte álmomban még
lelkesít.
A szó reménye lelkemből ha
előtör,
a remény szava tudatomban
meggyötör.
A hit eszméje ostromolja
lelkemet,
az eszmém hite szép csendesen
eltemet.
Az ember élet nélkül csak egy
nagy mese,
mert az élet az ember igaz
hitvese.
16 hozzászólás
Kedves Millali!
Remek cím és ami mögötte van! Az utolsó két sor pedig telitalálat! Gratulálok!
szeretettel-panka
Köszönöm kedves panka!
Az ellentétek szülik olykor a legragyogóbb kompromisszumokat.
Szeretettel:
Millali
Kedves Millali!
Különösen érdekes gondolatokat foglaltál bele, különlgesen mutatós formába!
Nem tudok választani a gondolatok között, mindegyik nagyon tetszik!
Szeretettel: Kata
Kedves Kata!
Örülök, hogy tetszenek a gondolataim, köszönöm a hozzászólásodat.
Szeretettel:
Millali
Kedves Lali!
Tényleg paradox, "A lét világa éberen csak álmosít, a világ léte álmomban még lelkesít." Érdekes, gratulálok.
Barátsággal: Zagyvapart
Kedves Feri!
Köszönöm, hogy olvastad a versemet. Örülök, hogy érdekesnek találtad a gondolataimat, és megtiszteltél a véleményeddel.
Barátsággal:
Millali
Kedves Millali!
Valóban, mennyi ellentmondás, bölcsen összeszedve, szépen összerakva. Élmény volt!
Szeretettel
Ida
Kedves Ida!
Az egész életünket ellentmondások kuszasága hálózza be. Köszönöm, hogy olvastad.
Szeretettel:
Millali
A versed megfogalmazása különleges , elnyerte tetszésemet. Kedvelem a rendhagyó dolgokat, ami más, ami nem sablon:-)
Szeretettel:Marietta
Kedves Marietta!
Mindannyian különlegesek vagyunk, hiszen " fán se nő két egyforma levél".
Köszönöm, hogy olvastál.
Szeretettel:
Millali
Drága Millali!
Nagyon jól megírtad a lényeget!!!
Már hiányoztak gondolataid!
Szeretettel olvastalak: Tünde
Drága Tünde!
Köszönöm a véleményedet. Nagyon örültem neked.
Szeretettel:
Millali
Kedves Millali!
Az élet csupa paradoxon, ezért szerintem jó a téma! A ritmusát amolyan ütemhangsúlyosnak érzem (néhol hangsúlytalan névelőkkel megtoldva), de pár helyen (pont a végén is) mintha ez megtörne. Hogy lásd, mire gondolok, én valahogy így oldanám meg:
'''
Életemet álomképek
ölelik,
álmaim az életképek
megölik.
[…]
Hit eszméje ostromolja
lelkemet,
Eszmém hite szépen csendben
eltemet.
[…]
Az ember fia élet nélkül
nagy mese,
élet biz az ember igaz
hitvese.
'''
(A "biz" kicsit modoros, de most nem jut eszembe jobb helykitöltő…)
Bocs, ha nem szokás ilyen szinten "javasolgatni", de még új vagyok itt, és magaménak is éreztem a gondolataidat 😉
Üdv.:
Gyula
…ja, esetleg:
'''
élete az ember igaz
hitvese.
'''
?
Kedves Takács Gyula!
Köszönöm, hogy olvastad a versemet. Ebben a versben a szótagszámra fordítottam nagyobb figyelmet. Az érthetőség kedvéért nem is szeretném megváltoztatni, hiszen a mondanivaló komolyabb annál. minthogy a ritmusra figyeljünk.
Azért köszönöm a véleményedet, és kompromisszumként javaslom, hogy Te az általad javított verziót olvasd. Örülök, hogy Te is a magadénak érzed a gondolataimat, kívánom, hogy érezd jól magad a portálon, és sok szép alkotással ajándékozz meg bennünket.
Üdv:
Millali
🙂 Értem. Igyekezni fogok – többek között nem túligyekezni.
Üdv.:
Gyula