Égővörös selyemként loboglak
Körbe, inas nyakadba csókolva
Mohó vágyam. Orrcimpád reszket, míg
Felöklelsz, s eggyé válunk a táncban.
Paso Doble
Szerző: NetelkaSzerző: NetelkaSzerző: NetelkaSzerző: NetelkaÉgővörös selyemként loboglak
Körbe, inas nyakadba csókolva
Mohó vágyam. Orrcimpád reszket, míg
Felöklelsz, s eggyé válunk a táncban.
10 hozzászólás
A bővérű tánc, és a bikaviadal elegye pikáns módon mutatja a szenvedély természetét.
Igen, hiszen ebben a táncban a nő maga a vörös kendő, a férfi pedig a bika 🙂 Még a tangót sem tartom ennél szenvedélyesebb, tüzesebb táncnak.
Ez gyönyörű! Kirázott tőle a hideg.. Gratulálok hozzá!
Köszönöm szépen 🙂
Gyönyörű, átadtad ennek a szenvedélyes táncnak a hangulatát, és ezt köszönöm!
Örülök, ha sikerült 🙂 Köszi!
ABC-sorrendben idáig minden versed elolvastam, és örökre Netelka-rajongó lettem.
A verseid versek, nem erőszakolod a rímeket, a ritmust; tökéletesen természetesek.
Mindegyiket értem, nem kell, hogy magyarázat legyen hozzá.
Remélem, még sok-sok-sok verset írsz, és remélem az itt írásaikat megjelentetők közül sokan tanulnak majd Tőled.
Köszönöm.
Egy olvasó
Kedves Titi, végtelenül megtisztelő a véleményed. Nagyon örülök és köszönöm szépen 🙂
Hú, ez nagyon szép lett.
Kedves Béla, nagyon köszönöm!