Mit tettél ma?
Egész nap henyéltél!
Terveket szőttél,
Miket véghez nem viszel,
Álmokat láttál,
Ezeket beteljesíted-e?
Ma pihentem,
Ám ez nem henyélés!
Tervezni csak szabad,
Majd véghez viszi az élet!
Álmodtam jót, s rosszat,
Beteljesül az akaratlan!
S holnap dolgozol majd?
Vagy újból pihenni mész,
Tervezni és álmodozni,
Kihevered fáradalmaid,
Mik meg sem fogantak?
Dolgosnak jobban telik a nap!
Holnap még messze van,
Talán ledolgozom a pihenőt is,
Így üresnek érzem a létet,
Folyton gyötör a bűntudat,
Elvesztegettem a kapott időt,
Remélhetek-e jobb napokat?
2006. április 11
2 hozzászólás
Érdekes kis párbeszéd. Nem derül ki, hogy az én és az én között vagy két ténylegesen külön személy között zajlik, de ez nem is baj tulajdonképpen. Nagyon jó gondolat a pihenve álomszövés, tervezés – henyélés, semmittevés összevetése! A végén kicsit furán jön ki, hogy az, aki eddig azt bizonygatta, hogy nem henyélt, hanem hasznosan töltötte a napját, azt mondja, elvesztegette az időt. De lehet, hogy csak én értelmezem rosszul vagy nem értem, szóval amúgy nagyon jó, gratulálok hozzá.
Üdv
Zsázsa
Hát ezt ugy gondoltam, hogy az én magának bizonygatja hogy nem fecsérelte az idejét, de aztán a végén be kell látnia hogy mégis:) Köszönöm a hozzászólást