Szöget vert a lelkembe, hogy ellyukad
Rajtam én már nem találok más utat
Minden attól függve kezd el
Bomlani hogy hogyan kel fel
Pillanatba révülő áramszünet
Rajzoljunk hajaddal szép háromszöget
Gyulladjon fény minden égre
Szürkéből már legyen kékre
Foghatnám én mindkét kezed szüntelen
De egyensúlyra engedem, hát türelem
Csak így lesz ma végre álom
A szemeden és a számon
2 hozzászólás
Szia Gábor!
Jó ez a vers, mert tele van vágyakozással.
Üdv: Ági
Érdekes, hogy ezt érzed ki belőle.
Köszönöm, hogy benéztél.
Üdv, Gábor