Kedves medve!
Már több ilyen rövid versedet elolvastam, de ez nekem még nagyon magas. Az én eddigi tapasztalatom e rövid versírói minőségmbe, azt tanintotta meg velem mennél kevesseb szó van egy versben, annál kimondóabb kell hogy legyen. Számomra már egy nagy kihivások a Haikuk, habár nagyon szeretem őket, de még sokat kell tanulnom, hogy tökéletessek legyenek. Ezért is ilyen rövid sorokkal, szavakkal nem is próbálkozom, hisz még alig mult el egy éve annak, amikor az első versemet megirtam, és mit értm el vele? Hogy azóta, csak tanulok, tanulok, és ismét tanulok, és mennél többet megtanulok, annál jobban látom, milyen keveset tudok. Tetszenek, de mást, tudásom hiánnyában nem tudok róluk mondani.
üdv Tóni
Köszönöm, hogy itt jártál… A forma megítélését mindenkire rábízom:) a vers maga egy házi feladat volt az egyik órámra… különös forma, szótagszám és ritmus – ez volt a lényeg 🙂
Köszönöm, hogy itt jártál! A vers házi feladat volt az egyik órámra 🙂 Különleges forma, tartalom és ritmus volt a feladat… az eredményről az olvasó dönt….
Haikukat pont azért nem írok, mert számomra túl nehezek még és sok igényt támasztanak a költővel szemben 🙂
A tanulásról meg annyit, hogy jómagam még igencsak a dolgok elején járok, ami két problémát is felvet:
a) a technikai részén még sokat kell csiszolni (Weöres Sándor a példaképem ilyen szempontból), valamint…
b) ilyen fiatalon még nincs annyi élettapasztalatom, hogy mély bölcsességeket fogalmazzak meg, amelyek majd belekerülnek azokba a (szerintem) drága aforizma-bölcsességes kötetekbe, amit egymásnak ajándékoznak az emberek 😀
Addig pedig igyekszem megörökíteni a gondolattöredékeimet és a hangulatot. Főleg a hangulatot és az érzések foszlányait (nem könnyű) – ezzel lehet leginkább megnyerni az olvasót… ezért népszerűek a szerelmes versek és a hazafias versek…
Szia Medve!
Meglepődtem. Úgy emlékeztem, hogy úgy kezdődik "szállj csak szállj ide-oda"
Na, akkor ma is tanultam valamit!
Jegyet nem akartam adni eredetileg 😀 de véletlenül rákattintottam, és nem tudom visszacsinálni.
Sára
Hát kicsiny.. ezzel most mit kezdjek?
Mondhatnám, hogy a tudatalattid nyomta meg az ötöst:D , de mindenkinek szíve joga eldönteni, mit választ. Én pl. ezért nem értem azokat, akik megsértődnek azon, hogy rossz pontozást adok a versükre… fel kell készülniük, hogy lesz olyan, akinek nem fog tetszeni a versük… ezzel én is mindig tisztában vagyok…
Az elég szomorú, ha nem emlékszel pontosan a versemre… illene… egyszer még érettségi tétel leszek 😛 (az "ilyet sose írjatok" kategóriában…)
Kedves Medve!
Hát olvaslak! Most a versednél jobban tetszenek a válaszaid. Szimpatikus a költészethez való hozzáállásod. A kis versikéd is az, a házi feladatot bizonyára jól megoldottad. Örülök, hogy ezt is megosztottad velünk. Érdekes és tiszteletreméltó ember vagy. Tanulni lehet tőled.
Üdvözlettel: Kankalin
Sok mindent nem tudok hozzáfűzni (a vers hosszából adódóan…), csak annyit:
"Add meg az alkotóknak, ami az alkotóké, és a Napvilágnak, ami a Napvilágé!"
Szia medve! 🙂
Egy évnél is több, hogy írtam ide neked. Azóta sok víz lefolyt a Dunán. A "Véletlenül" dobta elém ezt a versikét, rákattintottam a pillangók miatt. Egészen másként látom írásod a mostani fejemmel.
Lehetőségeket látok benne, amiket ki kell használni, amíg még nem késő. Sokkal többet mond el a versed, mit annak idején. 🙂
Gondoltam, megjelenek itt újra, ha nem baj. 🙂 Jaaa! 50 év múlva ismét. :))))))
Szeretettel: Kankalin
Nagyon szép, hangulatos kis szösszenet. Egyedül talán a végén változtatnám meg a szórendet valami ilyesmire: "szét nem szedi". Mivel az 5. sorban ott a "míg", feleslegesnek érzem a kilencedikben a "még" szót. Mindezt leszámítva szép pillanatkép, tömör, mégis tele mondanivalóval.
Köszönöm a közös időutazást – idejét sem tudom, mikor jutott eszembe utoljára ez a vers.
Most meg nosztalgiázok a hozzászólásokat olvasva. 🙂
Lassan itt az ideje, hogy Kankalin is újra hozzászóljon: vajon, most mit mondana neki? 🙂
Egyszerre kedves-szép, és fájdalmas-szomorú. Hogy a földi élet egyszer végetér. A pillangónak is, nekünk is. De addig lehetünk jók ("szépek") : ahogy egy pillangó látványa felvillanyoz (Vuk nevezte repülő virágnak).
Üdvözlettel: ÁE.
20 hozzászólás
Ennek a szegény kis pillangónak már harangoztak.Szép vers nagyon tetszik és harang alakú./nem "kusza"/
Szeretettel üdv:hova
Kedves medve!
Már több ilyen rövid versedet elolvastam, de ez nekem még nagyon magas. Az én eddigi tapasztalatom e rövid versírói minőségmbe, azt tanintotta meg velem mennél kevesseb szó van egy versben, annál kimondóabb kell hogy legyen. Számomra már egy nagy kihivások a Haikuk, habár nagyon szeretem őket, de még sokat kell tanulnom, hogy tökéletessek legyenek. Ezért is ilyen rövid sorokkal, szavakkal nem is próbálkozom, hisz még alig mult el egy éve annak, amikor az első versemet megirtam, és mit értm el vele? Hogy azóta, csak tanulok, tanulok, és ismét tanulok, és mennél többet megtanulok, annál jobban látom, milyen keveset tudok. Tetszenek, de mást, tudásom hiánnyában nem tudok róluk mondani.
üdv Tóni
Kedves Hova!
Köszönöm, hogy itt jártál… A forma megítélését mindenkire rábízom:) a vers maga egy házi feladat volt az egyik órámra… különös forma, szótagszám és ritmus – ez volt a lényeg 🙂
Kedves Hova!
Köszönöm, hogy itt jártál! A vers házi feladat volt az egyik órámra 🙂 Különleges forma, tartalom és ritmus volt a feladat… az eredményről az olvasó dönt….
Kedves Toni!
Haikukat pont azért nem írok, mert számomra túl nehezek még és sok igényt támasztanak a költővel szemben 🙂
A tanulásról meg annyit, hogy jómagam még igencsak a dolgok elején járok, ami két problémát is felvet:
a) a technikai részén még sokat kell csiszolni (Weöres Sándor a példaképem ilyen szempontból), valamint…
b) ilyen fiatalon még nincs annyi élettapasztalatom, hogy mély bölcsességeket fogalmazzak meg, amelyek majd belekerülnek azokba a (szerintem) drága aforizma-bölcsességes kötetekbe, amit egymásnak ajándékoznak az emberek 😀
Addig pedig igyekszem megörökíteni a gondolattöredékeimet és a hangulatot. Főleg a hangulatot és az érzések foszlányait (nem könnyű) – ezzel lehet leginkább megnyerni az olvasót… ezért népszerűek a szerelmes versek és a hazafias versek…
Köszönöm, hogy olvastál!
Szia Medve!
Meglepődtem. Úgy emlékeztem, hogy úgy kezdődik "szállj csak szállj ide-oda"
Na, akkor ma is tanultam valamit!
Jegyet nem akartam adni eredetileg 😀 de véletlenül rákattintottam, és nem tudom visszacsinálni.
Sára
Hát kicsiny.. ezzel most mit kezdjek?
Mondhatnám, hogy a tudatalattid nyomta meg az ötöst:D , de mindenkinek szíve joga eldönteni, mit választ. Én pl. ezért nem értem azokat, akik megsértődnek azon, hogy rossz pontozást adok a versükre… fel kell készülniük, hogy lesz olyan, akinek nem fog tetszeni a versük… ezzel én is mindig tisztában vagyok…
Az elég szomorú, ha nem emlékszel pontosan a versemre… illene… egyszer még érettségi tétel leszek 😛 (az "ilyet sose írjatok" kategóriában…)
Kedves Medve!
Hát olvaslak! Most a versednél jobban tetszenek a válaszaid. Szimpatikus a költészethez való hozzáállásod. A kis versikéd is az, a házi feladatot bizonyára jól megoldottad. Örülök, hogy ezt is megosztottad velünk. Érdekes és tiszteletreméltó ember vagy. Tanulni lehet tőled.
Üdvözlettel: Kankalin
Kedves Medve!
Úgy gondoltam már mondanom sem kell, hogy jó lett. 😀
Igen, érettségi tétel: "A medve nevű terrorista" 😛
😀 Sára
Kedves Medve!
Úgy gondoltam már mondanom sem kell, hogy jó lett. 😀
Igen, érettségi tétel: "A medve nevű terrorista" 😛
😀 Sára
Igen, ez jó, medve!
Köszönöm szépen mindenkinek a kedves szavakat!
Sok mindent nem tudok hozzáfűzni (a vers hosszából adódóan…), csak annyit:
"Add meg az alkotóknak, ami az alkotóké, és a Napvilágnak, ami a Napvilágé!"
Szóltam.
Én szeretem, mert engem is lebegtet picinyt.
Hanga
Tényleg,mintha egy lepke libegett volna el
mellettem.Nagyon jó hangulatú,lepke-szöszenet:ruc
Szia medve! 🙂
Egy évnél is több, hogy írtam ide neked. Azóta sok víz lefolyt a Dunán. A "Véletlenül" dobta elém ezt a versikét, rákattintottam a pillangók miatt. Egészen másként látom írásod a mostani fejemmel.
Lehetőségeket látok benne, amiket ki kell használni, amíg még nem késő. Sokkal többet mond el a versed, mit annak idején. 🙂
Gondoltam, megjelenek itt újra, ha nem baj. 🙂 Jaaa! 50 év múlva ismét. :))))))
Szeretettel: Kankalin
Nagyon szép, hangulatos kis szösszenet. Egyedül talán a végén változtatnám meg a szórendet valami ilyesmire: "szét nem szedi". Mivel az 5. sorban ott a "míg", feleslegesnek érzem a kilencedikben a "még" szót. Mindezt leszámítva szép pillanatkép, tömör, mégis tele mondanivalóval.
Kedves ruca!
Köszönöm, hogy itt jártál!
Szia Kankalin!
Örülök, ha mindig másképp tud újat mondani Neked ez a vers… várlak bármikor szívesen ehhez vagy bármelyik másik munkámhoz.
Kedves Csaba!
Köszönöm az észrevételt! Én is sokat gondolkodtam rajta, de még "határon belül" van. Pl.: "amíg még nem késő"
Köszönöm, hogy írtatok ehhez a munkámhoz! Jó olvasgatást!
…olyan ez, mint
nyitott tenyérben
tartani
pillangót
s tudni, hogy
illanó…
Nagyon tetszik a Pillangód, kedves Medve!
Szeretettel: gleam
Kedves gleam!
Köszönöm a közös időutazást – idejét sem tudom, mikor jutott eszembe utoljára ez a vers.
Most meg nosztalgiázok a hozzászólásokat olvasva. 🙂
Lassan itt az ideje, hogy Kankalin is újra hozzászóljon: vajon, most mit mondana neki? 🙂
Örülök, hogy pár versemben kedvedet lelted.
Egyszerre kedves-szép, és fájdalmas-szomorú. Hogy a földi élet egyszer végetér. A pillangónak is, nekünk is. De addig lehetünk jók ("szépek") : ahogy egy pillangó látványa felvillanyoz (Vuk nevezte repülő virágnak).
Üdvözlettel: ÁE.