A magyar nyelv
Nincsen szebb nyelv a magyar nyelvnél,
Lágyan csendül hangja,
Mint a messze rónaságon
A puszták harangja.
Álmodó madárnak
Édes sóhajtása,
Rengő rózsaleveleknek
Szelíd suttogása.
Bűvös-bájos a magyar szó,
Szépen szóló muzsikaszó.
Nincsen szebb nyelv a magyar nyelvnél,
Büszkék legyünk rája!
Fölharsan, mint a viharnak
Zúgó harsonája.
Zeng a bérczek ormán
Felhőkkel beszélve,
Fönséges nagy siralmában
Fölkiált az égre,
Könnyet szór a csillagokra,
Keservinket panaszolja.
Nincsen szebb nyelv a magyar nyelvnél,
Cseng szabadon, bátran,
Mint a hősnek kardja csattog
Villámló csatákban,
Ezredévnek őre,
Szabadság védője,
Benne van a magyar nemzet
Múltja és jövője.
Csengj, te szép kard, láng-lövelve,
Ősapáink drága nyelve!
Pósa Lajos: 1850 -1914
Die ungarische Sprache
Die schönste Sprache ist Ungarisch,
sanft ‘d leis’ ist die Stimme,
wie auf der weiten Ebene
wie die Glocke klinge.
Für den verträumten Vogel
wie ihr süßer Seufzer
wie zitternden Rosenblättern
sein sanftes Flüstern.
Magisch ‘d charmant ist die Sprache,
die Musik ist wie Anmache.
Die schönste Sprache ist Ungarisch,
stolz sind, dass es haben!
Plötzlich tönt es wie im Sturm, die
Summende Fanfaren.
Es hallt oben auf dem Gipfel
mit den Wolken redend,
majestätisch ist die Klage,
laut und himmelschreiend.
Vergiesst Tränen auf die Sterne,
klagt bitterlich in die Ferne.
Die schönste Sprache ist Ungarisch,
es tönt so frei und kühn,
wie das Schwert eines Helden klirrt
im alten Blitz schlachten,
ist der Wächter des Jahrtausends,
Verteidiger d’ Herkunft
mit ungarischer Nation, den
Vergangenheit ‘d Zukunft.
Du schönes Schwert und strahle mit,
der Sprache unserer Vorfahren!
Fordította:Mucsi Antal-Tóni