Ismételnünk kellene
térben és időben,
amikor egymást
leképeztük.
Szőnyegen ültünk,
kint tombolt a vihar.
Bent csendesen pulzált
a levegő. Igaz?
Lassan morzsoltuk
az időt,
(felejtünk)
sokat.
Törékeny percek –
összerakhatnálak…
Puzzle
By mesako
11 hozzászólás
Ötletes! Nagyon jóÓóÓÓóóÓó!
Gratulálok kedves Emese!
szeretettel-panka
Köszi.
Szeretettel
Emese
Volna mit ismételni, volna mit felidézni. Nehéz, vagy nem lehet?! Valóban nehéz a kirakósdi.
Szeretettel:Marietta
Nehéz is, meg sokszor lehetetlen –
Köszi Marietta.
Szeretettel
Emese
Kedves Emese!
Én felnőtt fejjel is mindig szerettem vele foglalkozni. Mondják, hogy nehéz. Én pedig azt mondom, hogy türelem kell hozzá – mint sok egyébhez, s akkor sikerül. S minél nehezebb, annál nagyobb az örömünk.
Szeretettel: Kata
Kedves Kata!
Minden kezdet nehéz -azt mondják. Köszi.
Szeretettel
Emese
Gratulálok kedves Emese!
szeretettel, Judit
Köszönöm kedves Judit.
Szeretettel
Emese
Tetszett a vers hangulata az a komoly-játékos megközelítés, amibe belevontál engem, mint olvasót. Szépen, kellemes csendes ívvel vittél a két zárósorig, ahol két gondolatot úgy vontál eggyé, hogy bennem az idő és tér, múlt és jelen, vágyak és valóság együtt tudott megszólalni. Tetszett a versed.
aLéb
Köszönöm értékes gondolataidat, kedves aLéb.
Szeretettel
mesako
Nagyon "sűrű" vers, kevés szóval sok mondanivaló. Jó, hogy nyitva hagytad a végét, ráhagyod az olvasóra a továbbgondolást. Rám biztos.
Köszi.
Poppy