Úgy vagyok rabja tested
Minden vonalának,
Mint Te lassan szívott
Füves cigarettádnak,
Kábulat vagy szomorú
Éjjeleken,
Homály borul minden
Félelemre,
S csak lázas ösztön
Vezérel,
Benned a kábítószer
S csábító lett
Mindened fejemben,
Elfújnálak messzire
Ehelyett úgy szárnyalok,
Mint ahogy Te teszed
Talán, nevetéssel
Ajkadon,
Mit én soha nem
Láthatok.
Rab vagy, s hajnalon
Felhőket látva
Azt kívánom,
Bár én is többször
Repülhetnék a
Gondtalanba,
De Te másnak vagy
Rabja, s választ arra
Melyikünk boldogabb
Nem tudom meg
Soha.
3 hozzászólás
Kedves Hayal!
Ez a párhuzam nagyon ütős, nekem nagyon tetszett. Különösen, mivel az én párom is cigarettázik (mondjuk nem füvessel), így átérzem, amit át akartál adni a verssel.
Köszönöm.
Az első részben hiányolok néhány pontot. Egyébként tetszik a vers, jó ritmus, jó képek. A vége kicsit ütős, de pozitív értelemben.
Üdv: Sachiko
Köszönöm a véleményt, de az elejét kifejthetnéd, hogy mit hiányolsz, hátha tudok rajta javítani! Örülök, hogy olvastál!:-)
H.