Szeretnék olyan dalt dalolni...
1
Szerelnék olyan dalt dalolni,
Mit nem felejtitek egy-két hó alatt,
Szeretnék olyan dalt dalolni,
Egyetlen-egyet csak, mely megmarad!
2
A hol a rímet addig űzném,
Mig, a mit érzek, mindent béfogad,
Egy dalt, a hol gyöngysorra fűzném
A legmagasztosb gondolatokat!
3
A hol nyelvünkkel harczra szállva,
Győznék e makacson, e lázadón,
Hogy mint egy földöntúli hárfa,
Ugy rezgne hangja, lágyan, olvadón.
4
Hogy ritmikusan csengne-bongna,
Mint művész zene-kar, melódiám,
Avagy, mint lágy harangszó kongna,
Mely hajnalt hirdet zordon éj után!
5
Dalt, a mely úszszék fény- s derűbe'
Színezve gazdagon és melegen,
Dalt, mely mint Tizián egy müve,
Oly napsugáros, csillogó legyen!
6
A melyben az, mi bennem forrva,
Agyamban úgy él most, mint lenge köd:
Oly plasztikusan mint szoborba'
Állhatna majd az emberek előtt!
7
Egyetlen dalt, a melyet nem felednek,
Mely élni fog, ha én már nem fogok,
Addig, mig könyje lesz az embereknek,
A míg a földön egy nő-sziv dobog!
***
Radó Antal 1862 – 1944
***
Ich würde gern so einem Lied singen
1
Ich würde gern so einem Lied singen,
was nicht schnell in Vergessenheit gelangt,
ich würde gern so einem Lied singen,
nur ein einziger, was man einverleibt!
2
Wo ich den Reim so lange suchte,
solange du alles akzeptierst,
das Lied als Perlenkette spannte,
dass du meine Gedanken nie verlierst!
3
Wo mit unserer Sprache kämpfend,
ich würde dieser Rebell besiegen,
‘d wie die himmlische Harfe dämpfend,
seine Stimme so schmelzend vibrieren.
4
Und würde es so rhythmisch klingeln
wie Symphonieorchester Melodie
oder wie die weiche Glocke bimmeln
nach einer Nacht wie Morgensymphonie!
5
Ein Lied, das in Gelassenheit schwebt,
mit geschmückten reichen ‘d warmen Farben,
ein Lied wie ein Werk von Tizian lebt,
so sonnige und glänzende Garben!
6
In dem ist, was in mir gekocht hat,
es ist jetzt in mein Gehirn wie Nebel:
Bildsam wie eine Skulptur, so statthaft,
so könnte es vor den Leuten stehen!
7
Ein Lied, das nicht vergessen werden,
welches leben wird, auch nach meinem Tod,
solange Leute Tränen spenden,
bis auf der Erde ein Frauenherz tobt!
***
Fordította: Mucsi Antal-Tóni
https://www.youtube.com/watch?v=KwXAQK3vDo8
1 hozzászólás
Kedves Tóni!
"Egyetlen dalt, a melyet nem felednek,
Mely élni fog, ha én már nem fogok"
Igen…. én is szeretnék ilyet írni.🙂
Köszönöm, hogy megosztottad ezt a remek verset is!
Szeretettel: gleam