Im Kreise der Barone
Im Kreise der Barone
der König ritt zur Jagd.
Ihm wohnte in roter Krone
ein einsamer Smaragd.
Da gibt's unter hellen Hufen
Wege so weit und weiß;
keiner hört Hilfe rufen,
und der Mittag ist heiß …
Ob einer den König erkannte?
Die Dohlen im Abend schrien.
Die allerkühnste spannte
den Flug schon über ihn:
Auf des Königs Stirne brannte
ein einsamer Rubin.
Rainer Maria Rilke
Lovára ült… D)
Lovára ült, s – urakkal –
vadászni ment király.
Viselt fején smaragddal
egy pántos koronát.
Paták botolva léptek…
az út távol s fehér,
kiáltást nem hall egy sem,
nap tűz, s forró a dél…
Királyt nem ismerte senki fel?
Az estben rínak a csókák.
A szárnyát nyitva széjjel
legbátrabb fölé száll:
Király rubin fejéke
alvadt vér homlokán.
A bárók társaságában A)
A bárók társaságában
király lovon vadász.
Hordott rőt koronájában
smaragdot, pompást.
Alant, jobbágyföldeken,
út távol van, s fehér;
kiáltást egy se hall meg,
s igen forró a dél…
Királyt senki se ismerte fel?
Az estben sírnak a csókák.
Legmerészebb feszítve
egy hurkot dobott rá:
Király homlokán vérben
rubin piros lyuk áll.
Szalki Bernáth Attila
23 hozzászólás
Kedves Attila, nekem úgy hiányoznak a névelők…
Kedves Irén!
Irgalmatlan nehéz gúzsba kötötten táncolni, azaz
fordítani.
Szívesen olvasnék erről a versről olyan fordítást,
ami minden kötelemnek – köztük a te jogos igényednek is –
megfelel.
Köszönöm figyelmed, szeretettel üdvözöl Attila
Kedves Irén!
Kérlek, te is tedd fel ide is ügyes fordításodat.
Napvilágos szeretettel Attila bá'
Rainer Maria Rilke:
A bárókkal ment vadra…
A bárókkal ment vadra
a király, s lóra ült,
fején veres kalapja,
rá zöld smaragd került.
A lópaták dobogtak,
az út portól fehér,
segélyhívást ki hallhat,
forró, kihalt a dél.
A királyt vajon felismerték?
Zajong a lármás varjúhad.
Már végzi esti röptét,
s nem várt a fordulat:
a homlokán a felség
visel rubin lyukat…
Kedves Dávid!
Örömmel olvastam kreatív fordításodat.
Napvilágos szeretettel Attila
Kedves Attila!
Valóban, annyiban kreatív voltam, hogy a lovon vadászó király fejére (ilyen szituban el sem képzelhető korona viselése, de a versben valóban ez van…) én kalapot tettem, a csókákat kineveztem varjaknak. Viszont a jobbágyföldeket, a hurokvetést, valamint a vért kihagytam, mert ezek bizony nincsenek a vers eredetijében. Vannak viszont dobogó lópaták (Hufen).
Für Hilfe schreien – segítségért kiabálni. Ezt tették a madarak, már az esti órákban. A lyuk lövésre utal, ezt a madarak hallhatták, ezért riadoztak, de kihalt volt a környék. Aztán a merészebbek a király fölé repültek, és látták, amit láttak… Mindenki gyanús, de főleg a báróurak…
Örömmel olvastalak, mert nem kevésbé voltál kreatív. Még Irénkét is megihlettük…
Smaragdos-rubin(t)os szeretettel. Dávid
Kedves Dávid!
Egy kis szótározás:
der Huf, e= pata
die Hufe en = jobbágytelek
spannen = 2. ki/ megfeszít
Én is örömmel olvastalak benneteket,
hibázni én is tudok -hajjaj! – , s a rím
kedvéért kreatív is leszek.Nincs tökéletes
fordítás, az enyém biztosan nem az.
tehát a magam követelményének magam sem
feleltem meg…
Napvilágos szeretettel Attila
Kedves Attila!
Én is utánanéztem a nagyszótárban, valóban a Hufen jobbágytelek is lehet. Így a jobbágytelkek alsó végében húzódó utak távol eshetnek, fehéres porral borítottak.
Fug főnév jogot jelent, itt nem passzol. A Flug madarak röpte, amit a király fölé "húztak", ugyanis a legbátrabb madarak (amelyek este már segítségért kiáltoztak) nem elrepültek a király felett, hanem egyenesen odarepültek fölé, hogy megnézzék. A hurokvetés nem zajos módszer, ettől nem riadnak föl a madarak, ezért itt lövés történt, annak a nyoma a rubinpiros lyuk a király homlokán. A vadászaton soha nem viselhető koronát meg valaki időközben lenyúlta… Igen, lyuk nélkül a vörös rubin is érthető, a zöld smaragd helyett. A smaragdot is csak a Jagd rímpárjaként találta ki Rilke, és ha már a vers elején van egy drágakő, stílusos azzal is fejezni be. A merénylet pedig véres-vörös, hát így lett rubin…
Baráti, napvilágos üdvözlettel. Dávid
Kedves Dávid!
Az utolsó versszakra a pillanatnyi megoldásom
az alábbi:
A szárnyát tárva széjjel
legbátrabb száll fölé:
Király fejéről véres
rubin tán lesz övé.
Ebben már nincs hurok és lyuk.
Nem könnyű Rilke-balladát fordítani…
Azonos üdvözlettel Attila
A bárók társaságában B)
A bárók társaságában
király lovon vadász.
Hordott rőt koronájában
smaragdot, pompást.
Alant, jobbágyföldeken,
az út távol s fehér;
kiáltást egy se hall meg,
s igen forró a dél…
A királyt egy se ismerte fel?
Sikít'nak csókák est ölén.
A szárnyát tárva széjjel
legbátrabb száll fölé:
Király fejéről véres
rubin tán lesz övé.
SZBA
Kedves Dávid!
Még egy kis szótárkodás és egyéb:
Der Flug 5. nyj (nyelvjárás) szárny
„ spannte/ den Fug schon über ihn:”
A szárny helyett én csak hurokra tudtam gondolni.
Kétségtelen az eredetiben sehol se vér, se lyuk.
Egyelőre csak a lyukat próbálom így kiküszöbölni.
„ Legmerészebb kezével
egy hurkot dobott rá:
király homlokán fényes
rubin-vér folyt alá.”
Baráti üdvözlettel Attila
Nem akartam kedves Attila, de versed alapján, ha kéred, felteszem.
Rilke: Bárók kíséretében
Bárók kíséretében
esett meg e kaland,
király fejének éke
rőt koronán smaragd.
A környék földjein, lenn,
távol az út, fehér;
jajszó sem hallik innen,
s igen forró a dél.
Hát nem volt más arrajáró?
A csóka éjt rikoltott.
A legmerészebb báró
reá hurkot dobott,
s a király homlokán, ó,
a vér rubinja folyt.
Kedves Irénke!
Te is nagyon kreatív voltál, elárultad, amit a vers nem, hogy alighanem a bárók egyike volt a tettes. De az esti hurokvetés nincs a versben, ez tévedés. És huroktól nem is keletkezik egy vérpiros lyuk a homlokon… A segítségért kiáltás viszont valahol jajszónak minősíthető
Különben remekül megoldottad, szerintem fölvettük a "versenyt" Attilával. Kérdés, hogy megfeleltünk-e minden – Attila által is elvárt – követelménynek? Aligha…
Kedves Attila!
A Hufen előtti hellen jelző jelentései: fényes, erős, nagy, csengő, világos, stb. Ezek egyike sem passzol a jobbágyföldekre, így mégis patákról lesz szó. A világos utalhat a lovak fajtájára akár. A jobb ritmika miatt célszerű nem bárókról beszélni. Az egész egy jambikus vers, nincs két "tá" egymás mellett, a báró két hosszú m-hangzója pedig sehogy se lesz "titá ". Hogy volt-e "Segítség!" kiáltás, nem tudjuk, csak azt, a távolság, és a forró dél miatt nem hallotta volna meg senki. Pláne, ha nem is akarta… Ahogy Irénke hiányolta, úgy én is az "a" névelőt a király elől. És ő vadászIK, a lovon is király, és nem vadász. Die allerkühnste – többesszám. A ballada homályos, de mintha nem utalna a vége arra, hogy a csókák akarják ellopni a király homlokáról a nem is valódi rubint. És az "einsamer" 2x szerepel, legalább egyszer lehetne ezt érzékeltetni. Valamennyien javítottunk első verzióinkon, a tiédnek is jót tett. Üdvözlettel: Dávid
Kedves Dávid!
Én most egy időre felhagyok e vers és fordításaink
szőrszálhasogatásával. Pedig hidd el, lenne mit
szóvá tennem…
Üdvözöl Attila
Kedves Attila!
Elhiszem, hogyne lenne mit szóvá tenned!
De én a te kritikádat nem nevezném szőrszálhasogatásnak…
Üdvözöl: Dávid
:-))
Hasogass, kedves Attila, hasogass!
Vadászni főurakkal…
a felség lóra ült,
fején vörös kalappal,
rá zöld smaragd került.
Nehéz paták dobogtak,
a messzi út fehér,
segélyhívást ki hallhat,
kihalt, forró a dél.
Őfelségét felismerték?
A csókahad riog megint.
Elvégzi esti röptét
a merészebbje mind:
lám, homlokán a felség
hord vérvörös rubint…
Lovára ült… C)
Lovára ült, s – urakkal –
vadászni ment király.
Viselt rőt fején smaragddal,
sajátos koronát.
Alant, jobbágyföldeken,
hol út távol s fehér;
nem hall hívást, jajt egy sem,
s igen forró a dél…
A királyt tán ne ismerték fel?
A csókahad sír az est ölén.
A szárnyát nyitva széjjel
legbátrabb száll felé:
Királyi fő rubin éke
magányos, vérben ég.
SZBA
A fene ebbe a rőt fejű királyba!
Király, urak, vadászat,
lovak, paták, smaragd…
A fordító már fáradt,
tovább te sem faragd!
OKÉ!!!
" Megőszítem rőt fejét,
száműzöm a rákfenét…"
Lován király vadászik,
körötte főurak,
fején sisak pompázik,
és rajt' egy zöld smaragd…
Fehér paták verik fel
a messzi út porát,
…s már túlragoztuk, hidd el,
e Rilke-balladát!
Kedves Dávid, Irén és Tóni!
Köszönöm mindhármótoknak a hozzászólásban vagy
önálló fordításban feltett kritikát. Ezeket is figyelembe
véve alkottam meg a magam 4., D) jelzésű változatát.
Béke szálljon a királyra, Amen!
Napvilágos szeretettel Attila
schrien – ihn – Rubin = alles "-in"…
Hier ruhet der König,
most már örök időkig…
Amen!
Mit sonnenscheinlicher Liebe: David