A rácson folyvást járó szeme párja
Úgy kimerült, hogy látni képtelen,
Ez néki itt ezer rúd kalitkája,
Rajtuk túl nincs más, így érdektelen.
Rugalmas járás, finom, puha léptek,
Legkisebb kör a kifutón belül,
Egyfajta tánc, szemléje erejének,
Mit kábán is bősz igyekezet szül.
Ritkán emeli fel a pupilláit
Hangtalanul, s ha kép néz be azon,
Mit megfeszülő teste majd továbbit
Szívéhez, ott az elhal megadón.
(Fordította: Szöllősi Dávid)
2023. szeptember 16.
________________________________
DER PANTHER
Sein Blick ist vom Vorübergehn der Stäbe
so müd geworden, daß er nichts mehr hält.
Ihm ist, als ob es tausend Stäbe gäbe
und hinter tausend Stäben keine Welt.
Der weiche Gang geschmeidig starker Schritte,
der sich im allerkleinsten Kreise dreht,
ist wie ein Tanz von Kraft um eine Mitte,
in der betäubt ein großer Wille steht.
Nur manchmal schiebt der Vorhang der Pupille
sich lautlos auf –. Dann geht ein Bild hinein,
geht durch der Glieder angespannte Stille —
und hört im Herzen auf zu sein.
9 hozzászólás
Jó fordítás, örülök, hogy egy újabb is született erről a méltán híres versről.
Ferenc, köszönöm…
A Bábelen párat megnéztem, 5-6 ismertebb nevet. Szerintem Eörsi plagizált Szabótól, a szavak, képek 2/3-át átvette, és kicsit belevariált, mert azért ő ügyes (át)költő… Szerintem az én verzióm nem lenne a leggyengébb a “bábeles” tucat között. Botot emlegetni, az fára emlékeztet, de párduc esetében a farács sérülékeny lenne, mert elrágja…
Annyira nehéz kiragadni azt, hogy melyikből mi tetszik, mi nem. Pl. a kalitka nekem még a ketrechez képest is túl gyenge szó (főleg madár fogva tartására alkalmas, nem párducéra). A kifutó is határeset számomra. Mégis összességében elég jól visszaadja a verset. Én több mint egy évig rendszeresen visszatértem hozzá, patikamérlegeltem, de még így sem tartom az én variációmat sem tökéletesnek. Aligha hiszem hogy a 100%-hoz közeli érték létezik, de szívesen látnám.
“Folyvást a rácson jár a szeme néki,
S úgy belefárad, látni képtelen;
Ezernyi rúdját börtönének véli,
Túl lenni rajtuk nincs esélye sem…”
A párducnak mindig van kifutója, ahogy a
madaraknak is röpdéje, mert mozogniuk
nélkülözhetetlen a kondíciójuk érdekében…
A kalitkát kiiktattam, börtön lett belőle, az már biztos passzol…
A fenti érvelésed önmagában véve igaz. Ennek ellenére a párducnak nem kalitkája van. Rilke koncentrált képi világában pedig nem tagolja a párduc lakhelyét. Csak rács van, de abból ezer.
Az új első versszakról: Még nehezebb kifejezni azt, hogy Rilke megfordítja a mozgást: A rácsok járnak (bár tudjuk hogy nem). Ez filmes eszköz, hiszen a párduc perspektívájába kényszeríti az olvasót.
A “Túl lenni rajtuk nincs esélye sem?? -nél még sokkal pesszimistább az ~ezer rács mögött NINCS VILÁG~. Ridegebb, nincs benne szó esélylatolgatásról, csak lemondásról, de az sem sajnálkozó.
?Fut-fut a rácssor szeme előtt néki,
S úgy kimeríti, szinte nem is lát;
Ezernyi rúdját börtönének véli,
Mögöttük nincsen számára világ…”
A börtön persze ok!
Feri, köszönöm!…
Újabb verziót csináltam, lásd fent!…