Rainer Maria Rilke: Traumgekrönt
– Teil 3, Lieben (I-XXII.)
XV
OFT scheinst du mir ein Kind, ein kleines, –
dann fühl ich mich so ernst und alt, –
wenn nur ganz leis dein glockenreines
Gelächter in mir widerhallt.
Wenn dann in großem Kinderstaunen
dein Auge aufgeht, tief und heiß, –
möcht ich dich küssen und dir raunen
die schönsten Märchen, die ich weiß.
Erste Veröffentlichung: Weihnachten 1896
In: Erste Gedichte von Rainer Maria Rilke, Traumgekrönt, S. 89-100, (S. 96)
Insel-Verlag, Leipzig, 1913 |
Rainer Maria Rilke: Álommal koronázva
– 3. rész, Szerelem (I-XXII.)
XV
GYAKRAN tűnsz gyereknek, kicsinynek, –
s én vagyok a komoly, öreg, –
ha halkan, mint csengettyű libeg,
nevetésed idepiheg.
Ha gyermek-mosolyod ámuló,
kitárod szemed, mély s forró, –
kikívánkozik a csók s a szó,
s a legszebb mese, bájoló.
Első megjelenése: 1896 karácsonya
In: Rainer Maria Rilke első versei, Álommal koronázva, 89-100. old. (96. old.),
Insel-Verlag, Leipzig, 1913
(fordította: Tauber Ferenc) |
2 hozzászólás
Kedves Feri!
“ha halkan, mint csengettyű libeg,
nevetésed idepiheg.”
Úgy gondolom, hogy szeretik a férfiak az olyan hölgyeket, akik felnéznek rájuk, – a kicsiny gyermek is ezt teszi – mert szeretnek nagyok és védelmezők lenni.
Szeretettel: Rita 🙂
Köszönöm, Rita!