Musik
***
Die, welche schläft… Um bei dem reinen Wecken
so wach zu sein, daß wir zu Schläfern werden
von ihrem Wachsein überholt… O Schrecken!
Schlag an die Erde: sie klingt stumpf und erden,
gedämpft und eingehüllt von unsern Zwecken.
Schlag an den Stern: er wird sich dir entdecken!
***
Schlag an den Stern: die unsichtbaren Zahlen
erfüllen sich. Vermögen der Atome
vermehren sich im Raume. Töne strahlen.
Und was hier Ohr ist ihrem vollen Strome,
ist irgendwo auch Auge: diese Dome
wölben sich irgendwo im Idealen.
***
Irgendwo steht Musik, wie irgendwo
dies Licht in Ohren fällt als fernes Klingen…
Für unsre Sinne scheint das einzig so
getrennt… Und zwischen dem und jenem Schwingen
schwingt namenlos der Überfluß… Was floh
in Früchte? Giebt im Kreis des Schmeckens
uns seinen Wert? Was teilt ein Duft uns mit?
(Was wir auch tun, mit einem jeden Schritt
verwischen wir die Grenzen des Entdeckens.)
***
Musik: du Wasser unsres Brunnenbeckens,
Du Strahl der fällt, du Ton der spiegelt, du
selig Erwachte unterm Griff des Weckens,
du durch den Zufluß rein ergänzte Ruh,
Du mehr als wir.., von jeglichem Wozu
befreit…
***
Rainer Maria Rilke 1875 – 1926
***
Zene
***
Ő, ki alszik… hogy már az ébresztésnél
oly éber már, s mint egy alvót melyeknél
éberségükkel kikerültek… S félnél!
A földre ütsz: csorbán hangzik a földnél,
tompán burkolva a célunk végénél.
Csillagra ütsz: előáll hogyha zenél.
***
Csillagra ütsz: eltűnt számok a fénynél
valóra vállnak. Atomok ereje
meggyarapszik a térben. Hangot zenél.
És ami itt a fül játszó terepe,
valahol a szemnek is a szerepe
ott az ideálok ívelésénél.
***
Valahol zene szól. Mint ha valahol
mint fény, fülbe törne, mint messzi zengés …
érzékeinkel csupán vacakol
elkülönít … S közben ez s az a rezgés
között, névtelen a sok … Mi ihol
gyümölcsbe. Ad az íz körében
nekünk értéket? Mit oszt az illat?
( Amit minden ember tovább adhat
s töröljük a felfedezést a térben)
***
Zene: Te víz szökőkút medencéből
sugarad esik, hangod visszhangzik
boldogan ébredsz az ébresztő kéztöl,
beáramlásod nyugodtnak tetszik
te jobban, mint mi…, miértben úszik
mentve…
***
Fordította: Mucsi Antal-Tóni