Rainer Maria Rilke: Traumgekrönt – Teil 2, Träumen (I-XXVIII.)
XXIII
WIE, jegliches Gefühl vertiefend, ein süßer Drang die Brust bewegt, wenn sich die Mainacht, sternetriefend, auf mäuschenstille Plätze legt –
Da schleichst du hin auf sachter Sohle und schwärmst zum blanken Blau hinauf, und groß wie eine Nachtviole geht dir die dunkle Seele auf …
Prag, 7. April 1896
In: Erste Gedichte von Rainer Maria Rilke, Traumgekrönt, S. 71- 85, (S. 82)
Insel-Verlag, Leipzig, 1913
|
Rainer Maria Rilke: Álommal koronázva – 2. rész, Álom (I-XXVIII.)
XXIII
AHOGY az érzés fokozója, édes ösztön mozgat keblet, ha éj csillagát május szórja, s mukkanás sincs, úgy lel helyet –
Odaosonsz, a lábad pihe, rajongsz felfelé a kékbe, és tágra nyílik, mint estike sötét lelked: néz az égbe…
Prága, 14. April 1896
In: Rainer Maria Rilke első versei, Álommal koronázva, 71-85. old. (82. old.),
Insel-Verlag, Leipzig, 1913
(fordította: Tauber Ferenc)
|
2 hozzászólás
“tágra nyílik, mint estike
sötét lelked: néz az égbe?”
Remek sorok, örülök, hogy olvashattam.
Szeretettel: Rita 🙂
Köszönöm, Rita!