A hangvilla rezgése megállt.
Levált róla a kórus dala,
vigyázva ereszkedett a mélybe,
majd úgy csapott a magasba,
hogy újszülött sírásának vélte
mind, aki hallotta.
Aztán egy sóhajba ment át,
sután, akár egy versben
a tévesztett rímképlet.
Ez az andalgó részlet,
mint egy időkapszula a múltból,
emlékezni késztet,
s te, belebódult,
a csúnyát is szépnek érzed.
Régi dal
By szilkati
4 hozzászólás
Kedves Kati!
Szinte hallani a ´rezgését!
Néha a kép is látható lesz,ha aprólékosan leírják.
Itt ugyanez történt a hangal!…hallani
Gratulálok:sailor
Kedves sailor!
Sokszor van, hogy az érzékelések keverednek /szinesztézia/. Örülök, hogy tetszett.
Szeretettel: Kati
Kedves Kati!
Azért tetszik a versed mert van benne zene.A végéről eszembe jutott.Szép az ami érdek nélkül tetszik.
Van még valami ami nem csupán érdekből történik manapság? Ez csak eszembe jutott hirtelen.
Játékos kis vers.Tetszett.
Szeretettel:Ági
Kedves Ági!
Szerintem a szép, az ma is érdek nélkül tetszik. Köszönöm, hogy itt jártál.
Szeretettel: Kati