Régi sebeket tép a szél
A múlt keze oly messze ér
Mely elől hiába bújsz
Emlékeztet, hogy kimúlsz
Mikor itt az időd, addig tűrj
Minden erőddel, hogy elterülj
A földön, és kérdjed miért?
Hisz a kín már régen véget ért
De sosem válik semmivé a múlt
Hátadon cipeled, míg véget ér az út
S közben a súly alatt meg- meg roggyan a térd
Hogy érezd, eddigi életed mit ért
S a cél előtt megpihensz örökre a porban
A sok kínteher elillan gyorsan
S nem vár már semmi, csak a nyugtató csend
Mely már rég a szívedben honolt odabent.
Régi sebeket tép a szél
Szerző: CD