Ó, mennyi szenny,
fekete csipke
borít elmúlt éveket.
Aszalódik a lét,
foltot hagy az emlék
árnyéka a falon.
Pókhálóban zümmög
szomorú bluest a légy.
Nedves ízével a mész
már nem rak falakat,
téglát egymás után.
Az est bársonyán
gurul a csend.
Egy pipacs integet,
lángra gyúlt szirmain
régi nóta sír.
12 hozzászólás
Drága Ica !
Mély keserűséget és hatalmas csendet érzek versedben, amit nagyon szép képekkel írtál meg.
Szeretettel gratulálok, ölelésem: Zsu
Kedves Zsu!
Bizony, "eliramlik az élet" hátra marad az enyészet.
Köszönöm, hogy olvastál.
Öleléssel: Ica
Kedves Ica!
Igazán ´megfogott´!
Az utolsó három sor…meg még mindig ´tüzel´bennem
Szeretettel gratulálok:sailor
Kedves Sailor!
Köszönöm, hogy meglátogattál, elidőztél a versemnél és a gratulációdat.
Nem gondolod, hogy hiányoznak a verseid? Pedig így van!
Várlak szeretettel: Ica
Ha ilyen gyönyörűséges az elmúlás, akkor nem kell félnünk…
Gyönyörű, hiteles képeket festettél most is, drága Ica!
Ölelésem
Ida
Köszönöm drága Ida, hogy mindig megtalálod a verseimet.
Örülök kedves soraidnak: Ica
Szia oroszlán! 🙂
Nagyon eltaláltál, és megint a képeid hatottak rám leginkább.
Az összeset elképzeltem, és csak egy helyen találtam kósza vesszőt.
Kiemelem azt, ami a kedvencem itt:
"Pókhálóban zümmög
szomorú bluest a légy."
Remélem, ezt:
https://www.youtube.com/watch?v=4O_YMLDvvnw
Gyönyörű a versed, lenyűgözött. 🙂
Szeretettel: Kankalin
Kedves Kankalin!
Ezzel a léggyel szerettem volna érzékeltetni, ahogyan vergődik a pókhálóban, ugyanúgy nincs kiút az elveszett múltból, elhagyott házak leromlott helyzetéből. Úgy gondolom, másokat is megérint ha lát hasonlót. (ez a zümmögés:)))
örülök nagyon, hogy tetszett a vers.
Szeretettel láttalak, mint mindig: Ica
Kedves Ica !
Nagyon találó, a bluest zümmögő légy tökéletes utánzása a szájharmonika hosszan nyújtott azájharmónika hangra, de sorolhatnám a többi képet,amit tökéletesen kifejezel, mint egy kiváló fotós.
Szeretettel gratulálok, Zsófi.
Drága Zsófikám!
Örülök, hogy láttad a képekben a valóságot.
Köszönöm a gratulációdat szeretettel: Ica
Kedves Ica!
Most elképzeltem, hogy egy szobában ülök, talán egy hintaszékben, félhomály van, csak egy gyertya ég s lángjának sziluletje táncol a falon, csend van, kicsit magányos vagyok és mélyre merülök a múlt tűnő tengerében.
Nagyon tetszett.
Üdv: harcsa
Örülök kedves Harcsa, hogy ilyen békésen hatott rád a versem.
Szeretettel üdvözöllek: Ica