Még alig éltem, felkapott az élet.
Aranyból jutott fejemre korona.
GYöngyös hajamon izzó lámpák fénye.
Alakom Vénuszt idéző csoda.
Ragyogott szépségem, de jajj nekem,
Ostoba média, mit adott, elvett.
Rágalom hadjárat tépte életem,
SZájára vett az irigy képzelet.
Álmom szertefoszlott, köröttem az ég
Galád angyalokkal gyorsan tele lett.
SZabadságom elszállt, hangom elapadt.
Éreztem, számomra remény nem maradt,
Porba hullt büszkeségem elenyészett.
Elaltattam magam, s álmom alszom rég.
5 hozzászólás
Epés Agyam Orrság
😀
Epés a mag: orr, s ág.
😀 😀 😀
Ez teljesen biztos, kedves Attila! 🙂
Köszi, hogy benéztél hozzám! 🙂
Barátsággal: dodesz
Kedves dodesz!
Édes lesz ébredésünk, és fényes!
Üdvözletem!
Feltámadáskor összejövünk! 🙂
Üdv: dodesz