Rekviem

Szívemnek kedves teremtményét
Őszi reggelen hagyott el engem,
még látom esti dicsfényét.
Siratta is lelkem homályos reggelen.

Fáj mert ez az ami szín
a betonrengetegben.
Ez az ami segíti lelkem.

Sem a szobatársak,Sem iskola
Sem könyv nem jut el oda,
hogy kínzó szívemből csavart
keserűséget szavakká formálják
Ide-oda

Hiányzik!!
Mint megannyi szép dolog.
Este írtam,
e ma olvasni akartam.
Orvosolja lelkem
enyhítse bajom.

Felelőtlenül hordtam
ezért tőlem még ezt is elloptad.

Bármim eltűnhetett volna.
Pénz,iratok,füzet, könyv
vagy lejátszó.
Mindennél többet jelentett,
nekem ez a pár szó.