Jaj, vidd már innen a kutyádat,
mindent összeken ez az állat,
sároz, szemetel bundájával,
nem takarítok eleget…?
Bezzeg a szomszéd kismacskája!
Olyan tiszta, úgy ad magára,
folyton mosakszik a kis drága,
de nekem cicám nem lehet…!
nem engedi őurasága,
hogy ideszokjon egy kis árva!
Csak korcs ebeknek van hazája
nálunk – a fene egye meg!
Te, nézd meg, hol lehet a Bodri…
Éjjel nem hallottam csaholni,
s máskor a fene itt eszi
már kora reggel az ajtóban…!
Csak nincs baja annak a dögnek…?
Jaj, miért is kell házőrzőnek
kutyát tartani? Mindjárt jönnek
vendégek, s annyi dolgom van…
Szűzmáriám, a földön fekszik…
ki gondolta, hogy megbetegszik
és fülit-farkát elereszti
ily hirtelen… Tíz éves csak…!
Te meg mit állsz, mint Lót a köbön,
rohanj, hívjad az orvost rögtön,
de addig se hagyd itt a kövön…
Ne is, inkább kocsiba tedd!
Én beviszem a Klinikára,
ne szenvedjen a szegény árva,
kapjon meg minden jót a drága,
mit érdekel vendégsereg…!
10 hozzászólás
Kedves Irén!
A kutya a leghűségesebb barát, megérdemli a szeretetünket.
Tetszett aggódó versed!
Gratulálok,Judit
Kedves judit,
aki az állatot szereti, rossz ember nem lehet…
Köszönöm, hogy írtál.
Jó kis fordulatos vers.
Egyébként több minden jutott eszembe olvasás közben. Például az, amikor valami vagy valaki nincs, távol van, vagy valamiért nem a megszokott módon van jelen, akkor hiányzik igazán.
Gratula!
Barátsággal:Fél-X
Kedves Fél-X!
A zsörtölődő, de valójában aranyszívű ember, aki szégyelli kimutatni érzéseit, indított el ennek a megírására.
No meg a tévében beszéltek arról, mennyire kegyetlenek manapság az emberek az állatokkal… sokkal inkább, mint régebben.
Köszönöm véleményedet.
Irén, már kora reggel elolvastam a versedet és megnevettetett a "Lót a köbön".Mindjárt meg is határozta a hangulatomat. Olyan üdítő verseket írsz, hogy öröm olvasni.
Szusi, még sok örömet szeretnék okozni Neked…
:)))))))
Nagyon köszönöm! Én is vigyorgok, mint a bazsarózsa…
Kedves Irén!
Az elején még én se gondoltam arra, mi történik majd a versed végén. Hiába dohogsz, mennyi munkát jelent a gondozása, mégis – mégis csak a szeretet hajt, ha baj van, s sietsz az állatorvoshoz, feledve a vendégsereget.
Kedves vers, s győz az állatszeretet!
Szerettel: Kata
Drága Kata,
félreértés ne essék, nem magamról írtam a verset.
Én nagyon is szeretem az állatokat, a kutyát különösen. A párom meg egyenesen imádja őket…
Köszönöm soraidat!
🙂
Lám-lám..csak kiderül, hogy ott, legbelül a kutyusod hozzád nőtt..
Meg is érdemlik.
Ezt a verset is. Aranyos.
Cicás-kutyás üdvözletem!
Zsanett
Kedves Zsanett,
jól sejtettem én, hogy Te is szereted az állatokat…
Cicás-kutyás viszontüdvözletem!