Még telehold van, elúszik az égen,
fénye a néptelen utca kövén.
Hervad a hangom, a csöndbe hanyatlik,
már csak a végtelen éj az enyém.
Szólna a dallam, még muzsikálna
a szívben a kóbor, játszi remény;
elfut az érzés, majd belereszket
a lélek egészen… az éjbe alél…
Zord a világ… rideg arca sötétlik,
nincs üde báj keserű mosolyán;
lesz, ha betéved mégis a napfény
bús-ragyogó, neve-sincs kapuján.
28 hozzászólás
Kedves Mónika! a sötét éj után azonban másnap kisüt a nap, s fényében újra más lesz minden! Üdvözlettel: én
Kedves Laci, így igaz; ez az, amiről nem szabad levenni a figyelmet…
Köszi, hogy olvastál, írtál! 
Szeretettel: Mónika
Kedves Mónika!
Saját szavaim helyett most egy fiatal magyar író, A. J. Christian szavait írom le neked:
"A szívedet nem tudod kinyitni. Ugyanis nyitva van. Épp csak bezáródik hébe-hóba. Ne a lakattal foglalkozz, mert afölött nincs hatalmad, hanem azt vedd észre, amikor a zár magától kipattan, és a kapu kitárul."
üdv Tóni
Kedves Tóni!
Szép idézet, és mennyire igaz… a szív valóban mindig nyitva van, és tényleg ez a lényeg, nem a lakat… Köszönöm szépen, hogy olvastál, írtál!
Szeretettel: Mónika
Kedves Mónika!
Mindig megérint az a csodaszép líra, amivel elmondod gondolataid.
Így karácsony közeledtével remélem kinyílik majd mindenkinek az a napfény-kapu" amit úgy hívunk, hogy szeretet.
Gratulálok szeretettel: Ica
Kedves Ica!
Én is ezt remélem, hiszen a szeretetnél, a figyelemnél egymás iránt nincs is fontosabb… Jólesik, hogy tetszett a versem, és köszönöm szépen!
Szeretettel: Mónika
Kedves Mónika!
Nagyon szép a versed.
Szerintem, mindannyian remélők vagyunk és reméljük, hogy a sötétből fény lesz, a haragból megbocsátás, a gyűlöletből szeretet.
Örülök, hogy olvashattam, köszönöm.
Üdv: harcsa
Kedves Harcsa!
Én köszönöm szépen, és magam is úgy érzem, hogy valahol mindannyian remélők vagyunk akkor is, ha olykor a nehézségek miatt ez egy kicsit nehéz…
Szeretettel: Mónika
Nagyon szép verset írtál Kedves Mónika! A keserűséget átitatja a remény, és ez nagyon jó!
Szeretettel gratulálok: Magdi
Kedves Magdi!
Így van, a remény fontos… soha nem szabad feladni az álmokat, a célokat, sem a kicsiket, sem a nagyokat… Köszönöm szépen, hogy olvastál, és örülök, hogy tetszett a versem!
Szeretettel: Mónika
Szia barackvirág!
Bármennyire szomorkás, engem mégis felüdít ez a vers. A ritmus kioltja a kínokat, de ezt már azóta tudom, mióta éneklésre adtam a fejem.
Nagyon tetszik a kontraszt a gondolatok mélysége és a zenei könnyedség között.
Tanulandó, követendő.
Szeretettel: Kankalin
Szia Kankalin!
Örülök, hogy felüdít, és lám, a zenei érzék is milyen sokat jelent…
Az éneklésben, a zenében rejlő csodák, varázslatok, érzések nélkül azt hiszem, nem lenne teljes az élet… Örülök, hogy olvastál, írtál, és köszönöm szépen! 
Szeretettel: barackvirág
Csupa-csupa zene ez a vers, Kedves Mónika.
Köszönöm az élményt.
Szeretettel
Ida
Kedves Ida, én köszönöm szépen, és örülök, hogy tetszik!
Szeretettel: Mónika
Tiszta dallam és gyönyörűség ez a versed is kedves Mónika !
Szeretettel:Zsu
Kedves Zsu, nagyon köszönöm!
Szeretettel: Mónika
Kedves Mónika!
Bár valóban "Zord a világ", ahogy te is írod, de versedet olvasva csak a szépséget és a csodás ritmust, valamint a sorok között mégis fel-fel csillanó reményt érzékelem.
Szeretettel: Zsóka
Kedves Zsóka!
Örülök, hogy így van, és köszönöm szépen!
Szeretettel: Mónika
Kedves Mónika!
Költeményed szépségét még az sem rombolja – talán inkább kiegyenlíti – hogy "nincs üde báj keserű mosolyán"… s nagyon igaz az utolsó mondat, ami kiutat mutat a sötétből.
Mindig jó, ha szomorúság után megmutatjuk a kiutat is.
Versedben gyönyörködve teszem a fejem ma a párnámra…
Szeretettel olvastam: Kata
Kedves Kata!
Nagyon örülök, hogy tetszett Neked a versem, és én is úgy érzem, ahogy írod, azaz jó megmutatni a kiutat is. Köszönöm szépen, hogy olvastál!
Szeretettel: Mónika
Kedves Mónika!
Ópiummá lett nekem a költészeted.
Üdv
Zoli
Kedves Zoli!
Örülök, hogy így van
Szeretettel: Mónika
Kedves Mónika!
Sokszor kapaszkodunk a reménybe, van is egy közmondás:"Amíg élünk, remélünk!"
Sok verset írtak már a reményről, a tiéd egészen különleges, olyan "Barackvirágos".
Judit
Kedves Judit!
Így van, és talán fordítva is igaz lehet, azaz magának a reménynek is van éltető ereje… Köszönöm szépen; örülök, tetszett a versem, és… igen, "Barackvirágos"
(valahol azért örülök annak is, hogy a barackvirág sem lett elfeledve… szerettem azt a nick nevet 
).
Szeretettel: Mónika
Szépen remélsz kedves Mónika. Kissé bizonytalan vagy a napfény érkezésében, de versed szépségében én biztos vagyok. Szeretettel gratulálok: Ilike
Kedves Ilike!
Jól érzed; amikor írtam ezt a verset, valóban bizonytalan voltam… Aztán összeszedtem magam, és arra tettem a figyelmemet, hogy mi, magunk is képesek vagyunk napfényt teremteni, ha igazán akarjuk…
Köszönöm szépen a kedves szavaidat!
Szeretettel: Mónika
Kedves Mónika!
Csodás vers,csodás képek, csodás rímek! Köszönöm, hogy olvashattam!
Barátsággal: Zsolti!
Kedves Zsolti!
Én köszönöm, hogy olvastál, és örülök, hogy tetszett
Barátsággal: Mónika