Asztalomon sok a kacat
Értéktelen vicik-vacak
El kéne már dobni őket
De szívemhez odanőttek
Legtöbbjük csak rövid jegyzet
Nehogy bármit elfeledjek
Félig készült programpontok
Dalszövegek, dúr akkordok
Időpont és telefonszám
Papír, s betűk milliószám
S tőlük most már azt sem tudom
Milyen színű az asztalom
12 hozzászólás
Szia!
Nagyon jól leírod a rendetlenséget, amihez hasonló időnként az én íróasztalomon is elő szokott fordulni.
Rozália
Kedves Rozália!
Köszi, hogy elolvastad! Amióta ezt a verset írtam, sajnos semmilyen javulást nem értem el ezen a téren 🙂 (Mármint a rend terén)
Vipera
Jó kis vers! Tetszik! Frappáns életkép!
(Eszembe jut egy eset: kereskedelmi vállalatnál történt: kérdi a kollégám: "Nem láttál itt egy cetlit?" "De, nagyon sok cetlit láttam" – mondom…)
Üdv.: Á.E.
Kedves Emil!
Kösz az olvasást! Igen, azt hiszem a rend kérdése az emberiség szakállas problémája!
Vipera
Szia!
Továbbra is tartom, hogy ez az egyik kedvencem tőled!
Kedves Inesita!
Köszönöm! Pedig ez az egyik legkorábbiak közül való. Lehet vagy 8 éves talán!
Vipera
Csak nem dalszövegeket írsz???
Ha közel áll Hozzád a zene, az már nagyon jó..))
Az akkordok, meg kedvenceim, megyek is a gitáromhoz..
Kedvet kaptam:))
A rendetlenség meg várhat…
Kedves dinipapa!
Kifejezetten dalszövegeket nem írok, attól a kettőtől (azt hiszem), ami eddig kikerült a kezeim közül. De szeretem a ritmust, a levegősen, könnyen olvasható sorokat. Köszönöm, hogy olvastál!
Vipera
Remek kis vers! Nekem is tetszik:)
Nagyon köszönöm kedves sleepwell!
Vipera
Kedves Vipera!
Amikor dolgozni kezdtem, egy idősebb kolléganőm mondta, miután tökéletesen elvesztem a dolgai között: "Csak az tesz rendet a fiókjában és az asztalán, aki lusta megkeresni amire épp szüksége van":)) A versed Őt juttatta eszembe, köszönöm.
Szia Emese!
Épp kb. fél órája takarítottam, és most kapcsoltam be csak a gépet. Ez a vers több mint két éves, de természeten azóta már többször is takarítottam 🙂
Köszi, hogy itt jártál!
Üdv.: Vipera