Háborúk dúlnak bennem
Háborúk dúlnak bennem
meg nem nyerhetők
már eleve vesztésre ítélt
nagy csaták
mik a lelkem legmélyén lapulnak
mint dér csípte kertemben a megsárgult őszi fák
tegnap még tombolt
vitorlát szaggatott
bennem a dühöngő
őszi szél
háborgott dúlt morgott
tengerem fehér habjait
hányva szerte szét
uralni látszott
ifjonc erejével a borús
végtelent
lám ma remegőn sugarat
tűz a nap mint győzelmi zászlót
játszva mint gyöngyöt fűző gyenge kisgyerek
közben méla és oly hallgatag
bár elgügyög olykor a sárga levelek felett fel-felcsillan fényétől
a rőt levél
simítja lágyan ráül csendesen
ám később már a kert sarkán alél
felüvölt megsebzett vén rabom
belőlem kitörni kész
hiába csitítom
hasztalan altatom
szívem a rács mögött
hangosan felzokog
ahogy játszani látja
az őszi napot
mi mint a vak
oly bátortalan felfedezni
fél már az árnyékos zugot
így lelkemre a jég ráragad
lám ez is csak a háború
szikráit robbantja fel bennem
miért oly csalókák már az őszi nappalok egykor szerettem én az őszt
mikor színeit festette bennem
lelkembe óh már mennyi lehullt szirmocskát lopott koszorút kötni a világ mély fájdalma felett díszíteni
bedűlt dombokat
bennem háborúk dúlnak
mikor már ágyba bújnak
békés emberek engem
keresztre feszít egy más világ
rozsdás kapukat hiába zörgetek.
Rigó Tibor: 1961 –
Kriege toben in mir
Kriege toben in mir
die können nicht gewonnen werden
schon zum Scheitern verurteilt
grosse Schlacht
was in den Tiefe meiner Seele liegt
wie vom Reif gebissenen Garten die vergilbten Herbstbäume
es hat gestern gewütet
die Segel zerreissende
in mir die rasende
Herbstwind
verärgert knurrten
die weißen Schäume meines Meeres
überall verstreuend
und fest dominierend
mit der Kraft eines jungen Mannes
das Unendlichkeit
ich sehe heute den zitternden Strahl
Feuert die Sonne als Banner des Sieges
spielend wie ein schwaches kleines Kind, das Perlen aufreiht
zwischendurch traurig und so still
obwohl es manchmal mit seinem Licht über den gelben Blättern glitzert
den roten Blatt
streichelt es sanft und setzt sich ruhig darauf
aber später liegt er in der Ecke des Gartens
aufheult mein verwundeter alter Gefangener
bereit ist aus mir herauszuplatzen
vergebens beruhige ihn
umsonst singe ich Schlaflieder
mein Herz ist hinter Gittern
schluchzt es laut auf
wie er es spielen sieht,
der herbstlichen Sonne
wir sind wie die Blinde
so schüchtern sind es zu entdecken
er hat schon Angst vor der schattigen Loch
so klebt halt das Eis an meine Seele
Sieh das ist auch nur der Krieg
seine Funken entzündet in mir
Warum sind die Herbsttage so trügerisch ich hab’ den Herbst einst geliebt
als er seine Farben in mich malte
für meine Seele, oh wie viele abgefallene Blütenblätter gestohlen
um einen Kranz zu binden, um ihn über dem tiefen Schmerz zu schmücken
eingestürzten Hügel
Kriege toben in mir
wenn sie zu Bett gehen
friedliche Menschen mich
von einer anderen Welt gekreuzigt
vergebens rüttle ich an rostigen Toren.
Fordította? Mucsi Antal-Tóni
5 hozzászólás
Kedves Tóni!
Kicsit már lehangol ez a sok szomorúság. Nagyon rossz a szegénység, a hajléktalan lét – egyiket se éltem át – de azt látom, hogy a hajléktalanok is találnak társat, a melegedőn jó ízűen eszik az eléjük tett ételt. Vannak szállók, nem fontos az utcán aludniuk. Aki embernek érzi magát, az ki is tud keveredni ebből a létből, persze csak akkor, ha béke van, mert háborúban iszonyatos a helyzet, másnak is romokban az otthona és megvan a saját gyásza is.
Szeretettel: Rita 🙂
Kedves Rita, 2009-ben Budaörsön véletlenül találkoztam egy hajléktalannal, és utánna sok hajléktalan kerestem a kapcsolatot amiből egy 12 vers sorozat lett, minden egyes versben egy másik hajléktalan életét írtam le. Tehát ezek a versek sem a képzelet művei, hanem megtörtént valódi történetek…üdv Tóni…
Kedves Tóni!
Ezt, ha jól láttam Rigó írta, Te csak fordítottad. Érdekelnének a Te verssoraid is. Már volt, hogy feltettél és nagyon tetszettek. Rigónak is vannak olyan versei, amelyeket nagyra értékeltem. Nem egy betáplált gép vagyok, hanem mindig a saját érzéseim írom meg. Amikor már sokadjára olvasok szomorút, akkor az lehangol és külön felüdülés valami szépet, kedveset, örömtelit olvasni.
Szeretettel: Rita 🙂
Kedves Rita, az oldalamon, Anton Muci névvel, és még vagy tíz másik irodalmi oldalon is mindennap ebéd után felteszek egy saját alkotásomat, vagy vers, Haiku, Tanka, Limerik fomában és néha estefelé különböző idézeteket Illusztrációval…Udv Tóni…
Kedves Tóni!
Rendben. A facebookon már találkoztunk, de én most facebook böjtöt tartok. Március 31-gyel lejár.
Szeretettel: Rita 🙂