Rímtelenül élem rémes kis életem
Helytelenül írom majd a végzetem
Rímtelenül látom a jövőt
Helytelenül vetem lapra e szót
Rímtelenül mentem meg rímes életem
Helytelenül próbállak hibádra rávezetni
Rímtelenül válaszolok rímes rémes kérésre
Helytelenül veszem a lapot mit felém dobsz
Rímtelenül csalódtam benned de nagyot
Helytelenül tettem, hogy megbíztam valaha benned
Rímtelenül rinyálni rémes rémtett
Helytelenül hezitálni helytelen helyzet
Rímtelen kérlek oly régen
Helytelen várok még ébren
Rímtelenül remélem többet nem rinyálsz
Helytelenül kérlek javíts hát
Rímtelenül kín-rímet alkottam
Helytelenül helyesen ezt lapra vettetem.
3 hozzászólás
Ez aztán a rímalázás! Igazad van, le a kínlódva megszült, verejtékszagú rímekkel! :)) Viszont arra nem árt vigyázni, hogy a szabadversnek is legyen némi "zenéje"… ha felolvasod magadnak, érezheted, hol döccen a versed.
Én ezt a két sorát éreztem tökéletesnek: "Rímtelenül rinyálni rémes rémtett
Helytelenül hezitálni helytelen helyzet".
Üdv: Gunoda
Rímtelenül néztem be hozzád, de remélem nem helytelenül. Egyetértek Gunodával.
Üdv. Wolf.
Kösszönöm a megértést. Igen én se szeretem a kín verseket és igen ez csak azért jött létre, hogy válaszoljak az illetékeseknek, de ami igaz, hogy az a két sor még így is jó lett.
Üdv: Braxux