Der Strom trug das ins Wasser gestreute
Laub der Bäume fort. –
Ich dachte an alte Leute,
Die auswandern ohne ein Klagewort.
Die Blätter treiben und trudeln,
Gewendet von Winden und Strudeln
Gefügig, und sinken dann still. – –
Wie jeder, der Großes erlebte,
Als er an Größerem bebte,
Schließlich tief ausruhen will.
Joachim Ringelnatz
Ősz a folyóban
Az ár elvitte a vízbe hullt avart
a fáktól messzire emlékül,
a vén emberekre gondoltam
kik kivándoroltak egy panaszszó nélkül.
A levelek pörögnek sodródva,
széltől és örvénytől forgatva
szó nélkül, vízbe merülnek.
Mint mindegyik, ki nagyot átélt,
mikor annál, oly nagyon félt,
végre mélyen lepihenhet.
Fordította Mucsi Antal