Rosenknospe"
"Der Gott der Blüthen ist das Licht."
Die Knospe wollt' ich brechen
In später Abendstund,
Mir war, ich hörte sprechen
Den halberschloss'nen Mund:
"O lass im Morgenthaue
Mich ganz erschliessen nur
Ihm, den ich ahnend schaue,
Dem Lichtgott dieser Flur.
Gern fall' ich dann dem Loose,
Das frühen Tod mir beut —
Brich morgen mich als Rose,
Nur nicht als Knospe heut."
Julius Lohmeyer
A rózsabimbó
„Virágzás Istene a fény”
Késő este kimentem
Letörni egy bimbót,
Mikor hozzá értem
Suttogva hozzám szólt:
„A harmatos reggelen
Kinyílni engedj még,
Mező fényistenének
Hódolni szeretnék.
Örömmel veszem sorsom
Kora halál egy bók,
Törj le holnap mint rózsát
Csak ne ma, mint bimbót.”
Mucsi Antal
4 hozzászólás
Milyen kedves és szép, ha a rózsabimbó hangján szól a vers.
Gratulálok Tóni!
Üdv. Ida
Kedves Ida!
Talán egy rózsának valóban az a sorsa, hogy mint kinyílt virágot korán halálra itélték, és hogy miért éppen a rózsa lett a szerelem jelképe, nem tudom. De ha a halála boldogságot ad két embernek, akkor talán meg is érthető is. Szerintem azonaban, ugyan úgy mint a valódi életben, nem muszáj a virágokat mindig lecsupálni, hagyjuk ott a természetben, hogy más is gyönyörködhessen bennük. A rózsabimbó is csak azt kérte, engedj kinyilni még, és talán akkor boldogan halom meg ha hódolatomat kifejeztem a fénynek, a virágzás Istenének: Sokszor egy férfinek is a szeretett nő a legnagyobb fény az életében, de ne szakijuk le őt se mig bimbó, engedjük kivirágozni, és csak akkor lesz belőle egy boldog feleség, és szerető anya.
Köszönöm, hogy olvastál, és
üdv Tóni
Kedves Tóni!
Azt hiszem nem lepődsz meg, hogy mint virágról szóló vers, megérintette a lelkemet. Nekem nagyon tetszik. Köszönöm, hogy olvashattam. 🙂
Szeretettel: pipacs 🙂
Kedves Pipacs!
Bocsáss meg eddig nem voltam itt az oldalon, és csak most tudok válaszolni. Örülök, hogy tetszett és üdv Tóni