Még látni, érezni, ahogyan
a virágok megporzóikhoz
bújnak, odaajándékozva
a szélnek nektárjuk illatát.
Még tisztán hallani, amikor
a pitymallat érkezésébe
belenyújtózkodnak a nemes
lelkű fák, s még remélni lehet,
hogy a holnapután is ma lesz
és elejti ízes prédáját
a kíméletes vérszomjas vad.
Jó lenne tudni, hinni abban,
hogy a Földanya szeretete
ebben az emberi pokolban,
mint szívet mardosó szégyenfolt
bennünk mindhalálig megmarad.
| És miről nem szól?
A szálak, indák, gyökerek, fonalak sokasága nemegyszer kibogozhatatlannak tűnik, ezért itt és most az önsajnálkozásnak nincs helye. És éppen ez lenne az, amiről nem szól? Igen, éppen ez. |
6 hozzászólás
Kedves Szabolcs!
“hogy a Földanya szeretete
ebben az emberi pokolban,
mint szívet mardosó szégyenfolt
bennünk mindhalálig megmarad.”
Annyi mindent tud, vagy tudni vél az ember. Azonban mindezidáig nem fedezett fel olyan égitestet, ahol élni lehet. Erre az egyre pedig nem vigyáz. Mindent beszennyez. Tele van az űr szeméttel, a tengerek, a hegyek, völgyek és a folyók és kell neki a háború is, mert nyilván az nagyon környezetbarát és a “hatalmasok” a saját repülőjükkel mennek a klíma konferenciára és még sorolhatnám.
Tetszéssel olvastam a versed.
Szeretettel: Rita 🙂
Kedves Rita!
Valóban sok mindent rosszul teszünk, de teszünk érte, hogy jóvá tegyük.
Merjünk az első fecske lenni, aztán…
Szeretettel: Szabolcs
Kedves Eferesz!
Nagyon szép ihlet percben született
ma április 22 én,azért is ilyen friss és
ideadús a versed!
Mint ahogy a jegyzeben írod is.
“most az önsajnálkozásnak nincs helye”
“Még látni, érezni, ahogyan
a virágok megporzóikhoz
bújnak, odaajándékozva
a szélnek nektárjuk illatát.”
Nagyon szép kép,hasonlat!
A befejezés külnösen sokat mondó!
Reméljük,hogy elöbb utóbb belátásra jutunk,
hogy túlélésünk attól függ,hoy bánunk a
természettel!
Gratulálok nagyon szép versedre!
Szeretettel:sailor
Legyen szép napod!
Kedves sailor!
Köszönöm.
Kedves Szabolcs,
nagyon jól sikerült ez a versed, tökéletesen átjön a Föld napján közvetített üzeneted.
Tenni kell azért, hogy erősebb szálak legyenek, és az a “még” eltűnjön a sorokból. Attól tartok, ez nem mostanában lesz, és ez nem sajnálkozás, hanem realitás.
Bár sok kicsi sokra megy, ebben az esetben kevésbé érvényes.
Tetszik a versed, megmozgatott. 🙂
Szeretettel: Kankalin
Kedves Kankalin!
Nem áll módomban feladni.
🙂
Szeretettel: Szabolcs