Rózsaszín sziklák
nehezülnek
a föld horizontjára .
Gyermekek álma
mint
ég felé illanó pára
játszik a futó fények
függönyén át.
Ám e bűvös világ
haldokló pillanatát
hatalmas robaj töri át !
A terror !
osztja a halált !
Nagyon érdekes ez is…a cím ismét tetszik, annyira idilli, álomszerű…a végén pedig a teljes káosz uralkodik a sorokon…igen, ezt az álomszerű gyermekien szép világot elveszíthetjük, s ki tudja mi lesz utána.
3 hozzászólás
Nagyon érdekes ez is…a cím ismét tetszik, annyira idilli, álomszerű…a végén pedig a teljes káosz uralkodik a sorokon…igen, ezt az álomszerű gyermekien szép világot elveszíthetjük, s ki tudja mi lesz utána.
Szerintem ez a versed is nagyon jó. Megvan a ritmusa, a folytonossága és végén óriási erőt kap. Álmodjunk szépeket a rosszal kontrázva!
Gratulálok! További sikeres alkotást!
Szia fefo
Mint vers is nagyo jó, de a mondahi vajója az zseniális!
Értékes gondolataid vannak:))
Szeretettel: marica