Macskák rezzenését éreztem éjszaka
a pincéből. Azt hittem, nincsen mély szaga
a félelemnek, csak valami effektet
talált hozzá némely epizód. Elfektet
végül, ha nem sietek. Hiszen úgy követ
hazáig, mintha homlokomhoz egy csövet
tartana kibiztosítva. A kiserdő
is sercegve susog. Reszket a bizsergő,
kihalt lakótelep szelleme mögöttem,
nyakamba liheg. Nem kellene szökötten
elfutnom mindig, ha megszoktam már ezt is,
ahogyan élek. De mégis, mint a pestis,
végigfertőz, csorog a fő verőérben
a menekülés. Késve jött elő értem
a fulladás is. Haja előre bukik,
arcát takarva. Együtt megyünk a buszig,
hogy elvigyen egy másik otthonom felé.
Az est összehúz, mintha torkon öntené
az ólom a hangomat. Meséld el, kérlek,
mi ez a test, amit most éppen én bérlek,
s mikor te lettél a hold, sarló voltál-e
szívesen vagy gömbölyű? Salto mortale
vetetted át magad új életed felett?
Meséld el most. És akkor élhetek veled.
5 hozzászólás
Kedves Andrea!
Újra élvezettel olvastam – ha jól emlékszem, a kötetedben töredezettnek nevezett – versformádat. Néha én is művelem, ha nem is folyamatosan egy-egy versben, de itt-ott előfordul nálam is.
szeretem a verseidet, mindig szépen rímelnek sorvégeid ebben a formában is. Kár, hogy ritkán jelntkezel újabb versekkel. Én mindig szívesen olvasom.
Szeretettel: Kata
– Nagyon-nagyon mérges vagyok..elszállt a hsz-em..:((( –
Kedves Andrea!
Mindig 2x olvasom el ezeket a rád annyira jellemző sortörésekkel megalkotott verseket. Először a szerkezet köti le a figyelmem, azután a mondanivalóra koncentrálok. Most is így történt.
Lenyűgözőek a képeid. Mindig szívesen olvaslak.Most is mély nyomot hagytál bennem. Gratulálok, szeretettel!
Elmentettem a Cédrusba..
Köszönöm, Zsanett.
Ígérem, jövök többet…nyári szünetben mindig itt voltam, és ahogy elindult a tanév, egyre kevesebbet jöttem. De nemsokára TÉLI SZÜNET :))))))
Visszamenőlegesen, hónapokat áttekintve fogok olvasni.
Kedves Andrea!
Mint olvasó, azt mondom: Nagyon tetszik a vese! Megfogott a hangulata, tetszett.
Mint író, azt mondom: Irigykedek a rímekre. Ha én tudnék ilyeneket írni…
Üdv: Tamás