Niké szárnyán lebegve,
Te vagy a jó, fehér fény.
Ki a gonoszt elűzve
Örökké csak minket véd.
Erőd zengik legendák,
Mindig te vagy a nyerő.
Tanmesék, hosszú mondák,
Melyben jó és rosszra törő
Egymással halálig küzd,
Őrzik hűn diadalod.
Ember! Kétséged messze űzd,
S lelkedet el nem adod!
Oly szép volna,
Ha nem mese volna.
Te szelíd, naiv jóság,
Legyőzhetetlen vagy-e?
Nincs gyengepont, apróság,
Mely sebezne? Elég nagy-e
Erőd, hogy megvédd eszméd?
Gonosz erő, lesz szerencséd?
„Tökéletes” eszméid
Milyen harcossal véded?
Látván a gonosz erőit
Csapatod szét nem széled?
Mert ha valaki erős,
Az hatalomra éhes.
Megfontolt, nem sietős,
Okos, keze véres…
Ellenség! Itt a kardom!
Jelszó: sohasem hátrálni!
De kiben megvan a hatalom,
Az bolond lesz nem átállni.
3 hozzászólás
Fura, hogy ehhez a VERShez még szóltak. Még várok. Nem emésztettem meg.
huh Alkina!
Gratulálok!
Régies / légies a cím, és nagyon figyelem felkeltő. Nagy igazság, hatalmas tartalom, és fantasztikus gondolatok…csak gratulálni tudok hozzá, ám ahogy az olvasó is mondta…emésztenem kell…
Az örök kérdés. Érdemes e jónak lenni? Van e erő, a jóban, vagy csak a törtető gonoszságban?
Jó nélkül nincs szeretet, szeretet nélkül pedig a világ nem lenne élhető hely. Hidd el, hogy nagyon nagy erő van a szeretetben, az emberi jóságban. Had említsek meg egy érdekes stasztikák. A gazdagok, és hírességek között, jóval nagyobb a drogosok, öngyilkosok, és depressziósok aránya, mint az átlagemberek között. Mert hiába vehet meg valaki bármit a pénzéért, a szeretet az egyetlen, melyet nem lehet megvásárolni, és mint fentebb említettem, szeretet nélkül viszont nem lehet élni.
Gyula