Ha végzete más lett volna, nem egy taposó akna,
akkor végső nyughelyében most egy darabban lakna.
Úgy tűnt, hogy a napos oldalra szól a bérlete,
végül mégis egy kötélen függött az élete.
Lefutott az életében egy szédítő sprintet,
a célban meg mindenkinek végső búcsút intett.
Ki elolvassa sírkövén a nevet,
általában hasát fogva nevet.
Meg volt írva fent, hogy egy szablya,
élettét íly rövidre szabja.
A földi bajokra nincs többé ír már,
indulok, rám a sivár
sír vár.
A nők imádták e snájdigot, e sármost,
itt a sírgödörben, csak egy kupac sár most.
4 hozzászólás
Jópofák.
Hirtelen írtam magamnak is egyet:
Nincs több rizsa, nincs több husi,
már idelent lakik szusi.
🙂 Tetszett, ötletes!
aLéb
:)))))
Én is, én is…!
Ki sose hitte magáról, hogy szirén,
most is az, ami régen: Irén
Nagyon szeretem ezt a könnyed, játékos stílust, a csengő rímeket 🙂