Tán harmat cseppel jöttél,
egy izzó éjszakán,
Döntöttél, majd maradtál,
méhemnek falán,
Esélyt adtam vétlen,
az esélytelennek
Köszönhettem jöttöd,
örült véletlennek,
Tán angyali lélek vagy,
ki elbújni jött,
s nem tudta félni kell
beteg testem, törött…
Már lelkem is az,
elvesztelek csillagom
belőlem kitépnek,
De lelkemből?- Nem hagyom!
24 hozzászólás
Megható, szomorú vers!
Gyönyörű, ahogy leírod annak a meg nem született csöppségnek az iránta való örök szereteted!!!!
Köszönöm Henkee
Tudod, minden sora igaz.A fizikai fájdalom, hamar megszünik.A lelki?…soká, talán sosem.
Ölellek:Kriszti
Nincsenek ide illő szavak!
Te a fájdalmat is úgy tudod közölni,
hogy eláll az ember lélegzete.
Gyászotokban együtt érzek !!
Drága Zsike
Köszönjük.Nagyon köszönöm, azt, hogy a férjemhez is írtál, és minden szavad, most simogatás a lelkünknek.
Szeretettel ölellek:Kriszti
Kedves Krisztina, ez nagyon szomorú, de remélem még lesz alkalmad töbször is, hogy átéld az anyaság minden szépségét. Ilyen tartalommal nem tudom azt írni, hogy tetszett, pedig mint vers jó.
Kedves szhemi
Köszönöm minden szavad, én is, és a férjem is.Sajnos, nekünk, már nem adatik meg több lehetőség, és tudtuk, ebből a véletlenből is baj lehet.Lett is, hála égnek, túléltem, de a pici emléke sosem hal meg.Ő nem tudta, nem is tudhatta, nem jó hejre érkezett.
A jó Istennek köszönhetően, van két gyönyörű egészséges gyermekem, egy 20 éves fiam, és 17 éves lányom.A férjem sajátjaként szereti őket, ami viszont is így van.
Teljes harmoniában, és szeretetben élünk.Ez a tragikus esemény, egy örök kapocs, és még erősebbé teszi közös életünk.
Köszönjük, hogy olvastál bennünket,szeretettel:Kriszti, és Krancz Béla
Szomorú nagyon és nagyon mélyen érint…
Köszönöm András, minden szavad!
Szeretettel:Kriszti
Azt hiszem, ezt igazán csak egy másik nő érti meg… Bele lehet gondolni, de együtt érezni nem mindenki tud… Gyönyörű vers és a szívem szakad meg… 🙁
Andikám, Köszönöm.
Válaszoltam a leveledre.Ölellek:Kriszti
Kedves Krisztina..versed megrázó…a sajnálat, s az együttérzés ilyenkor kevés…
Ölellek!
Drága Barát!
Köszönöm, és az utolsó szóval mit leírtál, minden tőled telhetőt megtettél
Szeretettel:Kriszti
Kedves Krisztina!
Átéreztem versedben a fájdalmat, amelyet nagyon szépen írtál meg, szinte fáj.
üdv Panka!
Kedves Panka
Bizony a fizikai seb beforr, a lelki, van az idő mullásával sem gyógyul meg végleg.
Köszönöm, hogy olvastál:Szeretettel
Kriszti
Kedves Kriszti!
Nagyon szép, fájdalmas verset írtál. Igazad van, az emlékét nem veheti el tőled soha senki.
Szeretettel: Rozália
Drága Rozália
Így van.Itt bellül, évek multán is ez a csepp kis ember élni fog!A kegyetlen véletlen ,,játéka"egy fájdalmas lidércnyomás.
Ölellek szeretettel:Kriszti
Tudom,hogy szörnyű és sajnálom de ahogy ezt megírtad szívbemarkoló, és könnyeket csal egy érző ember szemébe. Szia Samu
Köszönöm Drága Barátom.Ez az év sajnos így kezdődött.Fizikailag, már gyógyulgatok, de lelkile?…Talán az idő segít
Ölellek:Kriszti
Krisztikém! – Annyira megrázott néhánysoros versed. Veled érzek. Tudom, min mehettél keresztül döntésedig. Igaz szeretettel mindig veled maradok, mivel annyira törékenynek érezlek, ilyenkor nagyon.
Szeretettel Kata
Drága Katám
Az évünk kimondhatatlan fájdalommal kezdődött.Fizikailag gyógyulpok, de a lelkünk vérzik!Láttam gyermekünket elmenni…iszonyú volt!
Ölellek:Kriszti
Kedves Kriszti!
Versed valóban megható és szomorú, hogy ezt a verset meg kellet írnod. Kiemelném versed hatáskeltő erejét.
Nagyon jól bántál a szavakkal erős hatáskeltés ,tartalmas, szomorú, mégis remek versed.
Megható volt! A művedhez gratulálok! Üdv: Metal Koala
Részvétem!
Köszönöm Atikám
Ha tehetné, most októberben látná meg a napot.Bennem él.Itt érzem, mint azon a hosszú héten keresztül, mikor lassan, távozott.Tudom, ennek tán így kellett történnie.
Már elfogadtam.Ami maradt, az űr, kérdések, és elcsukló fájdalom.
Szeretettel:Kriszti
Minden sora szép, és minden sora mögött ott a fájdalom. Előttem már leírtak mindent… de ha elolvassa valaki, ösztönösen reagálni akar. Én legalábbis. Nagyon sajnálom, hogy ez történt 🙁 és te mégis erősen viseled. Ehhez gratulálok, és a (sors akarta) vershez is.
Doreen
Köszönöm neked.Tudod, ha megszülethetett volna, akkor az most szeptember közepén történzt volna.Elment, és csak üres fájdalom maradt.Van mit nem lehet elfelejteni.Itt bennem, bennünk él!
Ölellek:Kriszti