Száll a madár, úgy, mint régen,
száll a kéklő kerek égen,
földek felett, felhők alatt
dalba fűz egy napsugarat.
Régi dalt fúj, régi ének
szól egykorvolt nemzetének,
hősi dallam horgadt főnek
múlt dicsőség, holt előleg,
mégis ez a csepp madárdal
újra itt van, újra szárnyal
örök hitben égve, ha már
nem dalol más, csak a madár.
Füttyök, trillák fehér zajban
meg sem értik milyen baj van;
ahogy sorról sorra lebben
úgy meséli egyre szebben,
úgy meséli, olyan hittel
mint akit a szíve vitt el
álmokon túl, mégis ébren
minden dobbanásnyi vérben
szabadságát. Örömóda
ez a néhány hangnyi nóta,
szinte fáj, e cseppnyi holmi
hogy tud boldogságba forrni…
Száll a madár, szerte hordjon
aszfalt fölött, betontornyon,
belvárosi házfalaknak,
ahol sápadt fények laknak,
faluszéli földutakhoz
hol a szekér tört nyarat hoz,
reményt; nem fáj semmi se már;
szállj, te madár,
fújd, te madár.
16 hozzászólás
"Száll a madár, ágról ágra,
Száll az ének szájról, szájra…"
Gondolom, nem véletlen. 🙂 Olvastatja magát, visz a ritmus, a rím… Szép lett, gratula.
Poppy
De nem ám, Poppy :-). Köszönöm, hogy itt jártál.
aLéb
Szia aLéb! 🙂
Nem tudok mást szólni itt, mint amit már olvastál:
"Azonnal ráhangolódtam a versre, mert amit írtál, abban Arany János művének folytatását véltem felfedezni, méghozzá hamisítatlanul. Más szelek fújnak ma, és mindezt hatalmas hittel adod át a befogadóknak. Nagyon tetszik a vers, elgondolkodtat és lázít. Azt hiszem, ez bőven benne van szándékodban. Tudatosan szerkesztett, keserédes vers ez, megszólítja az olvasót, gondolkodtatja, konklúzióra jut. Ki erre, ki arra… A zárásban dacos dühöt látok, egyébként pedig szép a felvezetés, kiválóan sikerült. Nagyon tudsz! :)"
Szeretettel: Kankalin
Köszönöm, Kankalin :-). Örülök, ha így érzed.
aLéb
Kedves aLéb!
Mint mindig, versed oly szép!
"zengő madár, zengő ének"
mindenkit csak megigéznek…
Örülök, ha tetszik Dóra!
aLéb
A korábbi versek színvonalát meg sem közelíti ez a költemény. … (fújd, te madár(?)
K.
Katalin, Arany János örökbecsű regéje egyfajta újraértelmezésének szántam, ha nem nyerte meg a tetszésedet, sajnálom :-). A "fújd, te madár" sort ha jól értem, problémásnak érzed. Mi az oka? Bennem ez a kép kel, ha egy énekesmadarat teli torokból dalolni hallok, nem egyszer volt szerencsém látni, ezért.
Köszönöm, hogy itt hagytad a véleményedet!
aLéb
Drága aLéb!
Nagyon-nagyon tetszik versed… megérintette szívem…
Szeretettel olvastam: Tünde
Tünde!
Nagyon örülök, ha meg tudott szólítani a vers, köszönöm szépen!
aLéb
Kedves aLéb!
A madárdal egyformán szépen szól akár egy szépvers, bárhol is hallgatjuk.
Gratulálok szeretettel:Ágnes
Köszönöm a véleményedet, Ágnes.
aLéb
A boldogság és a boldogtalanság váltakozását érzem a versedben, melynek gyönyörű dallama van.
(A madarak a romok között is dalolnak…)
Szusi, ez így van :-). Köszönöm, hogy itt jártál.
aLéb
Száll ez a vers is , mint maga a madár! "Emberi szemszögből" nézve akár a szárnyak nélküli repülés…lélekből!
grat
leslie
Örülök, hogy így látod a verset, Leslie, köszönöm.
aLéb