2024. december 24., kedd
    Véletlenül
    Új írás létrehozása Fórum
    elmélkedés

    Számkivetve

    zuzmaraBy 19 hozzászólás1044 megtekintés

    Sorsom hol ide, hol oda vet,
    s lelkembe szúrva tüskéit,
    szomorú vörös rózsát nyit,
    mely haldokolva hinti szirmait,
    túl a megátalkodott világ peremén.
    Ott úsznak majd a hideg semmi tenyerén,
    kerülgetve születő s elhaló világokat,
    keresve azt, mi édes otthon meleg öle,
    s oly számkivetve múlik tér és idő,
    homokórán ütött-kopott élet-hamut pergetve.

    Share.

    19 hozzászólás

      • zuzmara on

        Köszönöm kedves Ági!
        Lehet, hogy nem vagyok "menő", de minden írásban ott a lelkem.
        Én így gyógyítom magam…
        Akinek nem tetszik, nem olvas. Ennyire egyszerű…
        Hidd el kaptam hideget-meleget az évek alatt és mindent ki lehet bírni!!!
        Szeretettel ölellek: Tünde

    8. antalpista on

      Zuzmara!
      Nagyon sok okosságot lehetne írni versedre, de inkább annyit:írd ki ami benned van.Nagyon sokan találunk benne magunkból is egy kicsit.
      "túl a megátalkodott világ peremén.
      Ott úsznak majd a hideg semmi tenyerén," azért ezt kiemelném.Gratulálok.
      Antalpista

    9. antalpista on

      Zuzmara!
      Nagyon sok okosságot lehetne írni versedre, de inkább annyit:írd ki ami benned van.Nagyon sokan találunk benne magunkból is egy kicsit.
      "túl a megátalkodott világ peremén.
      Ott úsznak majd a hideg semmi tenyerén," azért ezt kiemelném.Gratulálok.
      Antalpista

    10. Névtelen on

      Sokat elmond a vers ezzel a pár sorral… szerintem sikerült átéreznem a mondanivalót, mivel velem is sok olyan történt, amire ez ráillene. A szomorú hangulat mögött a teljes igazság van, a világ megátalkodott, és a tüskéi szétszakítják az ember szívét és lelkét. Kivetve lenni ebből viszont nem csak rossz, mert legalább a valóság nem rejtett, mint a hamisságban élőknél. Kitartást kívánok:)

    Leave A Reply