Szécsi Margitot olvasok.
”Ára” tizenkilenc negyven.
(Megjelent Magvető kiadó,
Néhány ív terjedelemben.)
Szécsi Margitot bámulom,
Ámulok, mestere szónak,
És része leszek immár,
Része a BIRODALOMNAK!
Álmatlan gyöngy moréna…
Kéri: Járjatok fényben!
Jaj, tudod, kedves Margitom,
Botladozunk csak sötétben.
Jártam ott nézni képeket
Balkáni templomodban,
Kérdésre válaszoltál régen ott:
„Nekem csak bánatom van.”
És tudod, azóta én
Sokszor álmodom rólad éjjel,
Hogy kicsi gyertyát gyújtasz ott,
Világítsz, apró „férgecske” gyertyafénnyel…