Tudom,
nem vagyunk olyan
mint a többi
sem román, sem szláv
egy kicsit más
sem jobb, sem rossz
néha cinikus és undok
néha humoros
Így szűlt minket anyánk
a Hargita bércein
hiába jönnek viharok
koronánk hiába tépdesik
mint bús székely fenyő
a kopár szikla fokon
gyökereinkkel keményen
megkapszkodunk
Mint tette azt
a kalapos, lovas ükapánk
ki réges-régen
a Tejúton ügetve
elhozta ükanyánk
Mi székelyek
az őshumuszból
lettünk naggyá
tetteink máig is
lantosok éneklik
előttünk immár
jött-ment idegen
hazug történelmével
hiába kérkedik
Elhagyni Erdélyt
pénzért szolga lenni
sohasem szabad
ilyent nem tesznek
a vándormadarak
Én azt súgom némán
népesítsetek be
minden lankát, völgyet
ne találjon az idegen
soha szabad földet
és, ha mégis
velünk akar lakni
ildomos lenne
nemcsak az övét
a mi nyelvünket is
megtanulni
3 hozzászólás
Tanultam ebből…
Gratulálok, őszinte szavaidhoz!
Üdvi: d.p.
Sajnos mostanaban nem igazán állt módómban ilyen vallomást olvasni….látszik, hogy szereted a gyökereidet. Sajnálatos módon közülünk sokan nem így vélekednek szülőhazánkól, és székely mivoltunkról:(
Egyetértek a gondolataiddal.
Gratulálok a versedhez! Csodálatos!
Üdv.:lkata:)
Igazi székely himnusz is lehetne ez a nagyszerű vers.
Örülök, hogy olvastalak.